A rákok többségének összes kiváltó okát mindmáig nem ismerjük. Világszerte tudósok ezrei kutatják fáradhatatlanul a bizonyítékokat, amik a rákos folyamat beindulásának miértjeihez és mertjeihez vezetnek. Annyi bizonyos, hogy nem egyetlen kiváltó okot keresgélnek, mert közismert, hogy számtalan külső (és belső) tényező (rákkeltő tényezők, karcinogének), és örökletes tényezők együttes jelenléte és kölcsönhatása eredményezi a rákos folyamat beindulását.
Ígéretes eredményekkel kecsegtet, ha a kiváltó folyamatok és tényezők minden részlete napvilágra kerül, hiszen ezek az ismeretek újfajta, reményteljes kezelések kifejlesztésének, illetve a kiváltó tényezők hatékony kiküszöbölésének kulcsai lehetnek. Ez utóbbi tulajdonképpen a rák elsődleges megelőzésének fogalmát is magában hordozza. Az elsődleges megelőzés a betegség kialakulásának megelőzését jelenti, amihez egyrészt a rákkeltő tényezők elkerülésével, vagy a környezetből történő kiiktatásával, másrészt a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) és életmódbeli szokások (pl. mértéktelen napozás) elhagyásával járulhatunk hozzá.

Ma már például szigorú vizsgálatokon kell átesnie minden, újonnan előállított vegyületnek (pl. ételízesítők, tartósítószerek, ételadalékok, kozmetikumok és gyógyszerek), eszköznek és eljárásnak, hogy az esetleges rákkeltő hatásukra fény derüljön, s ne is kerüljünk velük kapcsolatba. Sajnos a régebben használt vegyületekről csak jóval később, nem egyről napjainkban derült ki, hogy rákkeltő hatású, ugyanis a rákkeltő hatás kialakulásához 10-15 évre is szükség volt.

A rákkeltő tényezők

A rákkeltő tényezőket három csoportra osztjuk: kémiai, fizikai és biológiai karcinogénekre.

Kémiai karcinogének

Ide tartoznak a rákkeltő vegyületek, amikből jelenleg több mint ezret ismerünk. Sajnos az iparban (főleg a vegyiparban) előállított évente több ezer új vegyület közül is sok bizonyul rákkeltőnek. Mindemellett számos olyan iparágat/foglalkozást soroltak a rák szempontjából kockázatos csoportba, mint a festékgyártás, műanyaggyártás, olajipar, aszfaltépítés, és sorolhatnánk (3. táblázat).

Fizikai rákkeltő tényezők

A fizikai rákkeltő tényezőkhöz tartoznak a különböző sugárzások. Az igazoltan rákkeltő hatású sugárzások az ionizáló sugárzás és a nem ionizáló sugárzások közé tartozó ultraviola-sugárzás (UV-sugárzás).

Az emberek a mindennapi élet során az ionizáló sugárzás három fő formájával találkozhatnak (4. táblázat). Az ionizáló sugárzás hatása a kapott dózissal függ össze: a rák kialakulásának kockázata a dózis növekedésével fokozódik. A nem ionizáló sugárzások közül az UV-sugárzás rákkeltő hatása igazolt.

Biológiai rákkeltő tényezők

A biológiai rákkeltő tényezők közé a különféle mikroorganizmusok tartoznak, amelyek általában a tartós gyulladás fenntartásával járulnak hozzá a rák kialakulásához. A vírusok azonban, a sejtjeink génállományával kapcsolatba lépve, módosíthatják is azt, s olyan elváltozást hozhatnak létre, ami rákhoz vezet. Nem véletlen tehát, hogy a vírusok és a rák kapcsolata világszerte a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Ilyen például a humán papilloma vírus (HPV), az AIDS vírusa, a HIV, illetve a hepatitisz-B és -C vírusok.
A HPV a bőrön viszonylag ártalmatlan, jóindulatú daganatokat, szemölcsöket hoz létre, de szexuálisan átadva növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Az óvszer csökkenti az átadás kockázatát, de a vírus sajnos a nemi szervek bőrének érintkezésével is fertőzhet.

Rákkeltő ártalmak a munkahelyen

A foglalkozással kapcsolatba hozható rákos halálesetek felét azbeszt okozza, de vannak egyéb kémiai anyagok és eljárások is, amik fokozhatják a rák kialakulásának kockázatát.
A legtöbb ilyen veszélyes anyag felhasználását évtizedekkel ezelőtt megtiltották. Mivel azonban a rák kialakulása akár 30-40 évet is igénybe vehet, aki évtizedekkel ezelőtt rákkeltő anyagokkal dolgozott, még mindig fokozott kockázattal néz szembe a rák kialakulása szempontjából. Más veszélyes kémiai anyagok még jelenleg is használatosak, de nagyon szigorú szabályok vannak, amik biztosítják biztonságos alkalmazásukat (5. táblázat).

Öröklött tényezők a daganatos betegségek 5-10%-ában játszanak szerepet. Egészen ritka kivételektől eltekintve nem a rákos betegség öröklődik, hanem a hajlam, azaz a rák kialakulásának kockázata nő az örökletes tényezők következtében.