<%@LANGUAGE="JAVASCRIPT" CODEPAGE="28592"%> Dr. Cornides Ágnes: Ami rajtunk múlik | Hogyan csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát?
| kiadványaink | szakma | partnereink | hírek | archívum | fájdalomcsillapításról | hagyományos | műtéti | névjegy |
 
 
 
 
Testünk jelzései
 
Bevezetés – Tények
Mi a rák?
Dohányzás
Táplálkozás
Testmozgás
Elhízás
Lelki egészség
Öröklődés és rák
Környezeti ártalmak
Ultraviola-sugárzás
Testünk jelzései
Szűrővizsgálatok
Összefoglaló
ajánlások

Tények

A daganatos betegségek gyógyulási esélyei annál jobbak, minél koraibb stádiumban fedezik fel és kezdik gyógyítani őket.
A korai felismerést segíti, ha ismerjük testünket, és figyelünk minden változásra.
A korai felismerés eszközei az önvizsgálatok és a szűrővizsgálatok.
A szűrővizsgálatok azokat a jeleket keresik, amik még panaszt vagy tünetet nem okoznak.

Önvizsgálatok

Az önvizsgálatok alapja, hogy ha ismerjük testünket, rendszeres figyelemmel korán észrevehetjük már a legkisebb változást is. Különösen a test felszínén vagy ahhoz közel növő rákok esetén vannak bizonyos korai figyelmeztető jelek. Ezek, ha tudatosan, rendszeres önvizsgálat keretében keressük őket, korán figyelmeztethetnek. A legtöbb alkalommal semmi olyat nem találunk majd, ami aggodalomra adna okot. A legkisebb gyanú esetén is érdemes azonban azonnal tanácsot kérni az orvostól. Amennyiben rák jelenléte igazolódik, korai akcióba lépéssel sokkal jobb esély van a sikeres gyógykezelésre.
Az alábbi módszereket elsajátítva és időről időre alkalmazva, keresve a változást testünk látható részein és a tapintással is, korai fázisban felismerhetjük az emlőrákot, hererákot és bőrrákot.

Az emlő önvizsgálata

Az emlő mérete és alakja havonta változik a menstruációs ciklussal, és a női életszakaszoknak megfelelően is más és más. Fontos, hogy megismerjük emlőnket, a menstruációs ciklussal és az életkorral járó változásukat, így észrevehetjük, ha valami szokatlan történik, és kellő időben orvoshoz fordulhatunk. Az emlő rendszeres önvizsgálata 20 éves kortól ajánlott. A vizsgálatra a fürdés, zuhanyozás során legalkalmasabb sort keríteni, a tapintás szappanos kézzel könnyebbé tehető (31. ábra).

Figyelmeztető jelek

változások az emlő kontúrjában és alakjában,
bármilyen ránc vagy behúzódás a bőrön,
kellemetlen érzés vagy fájdalom az egyik emlőben, különösen ha újkeletű, és folyamatosan fennáll,
csomó vagy elődomborodó terület az emlőben vagy a hónaljárokban, ami a másik oldali emlőtől vagy hónaljároktól különbözik,
bármilyen váladék a mellbimbóból (tej kivételével), vérző vagy fájdalmas területek, amik nem gyógyulnak, változás a mellbimbó állásában.
A vizsgálat során az emlőben tapasztalt változásnak sok oka lehet, amelyek leggyakrabban ártalmatlanok. Nagyon fontos azonban, hogy ezeket orvos megvizsgálja, mivel rák első jelei is lehetnek, vagy egyéb kezelésre szoruló betegségek húzódhatnak meg a háttérben. Ezért bármilyen változást késedelem nélkül meg kell beszélni az orvossal.

Az emlő önvizsgálata (ábra)

A here önvizsgálata

A here önvizsgálata már a pubertáskortól ajánlott, hogy a férfiak megismerjék a herék normális alakját, a tapintás által keltett érzetet. Bár a hererák ritka, azonban viszonylag fiatal életkorban jelentkezik, leggyakoribb 20 és 39 éves kor között. A jó hír az, hogy a hererák csaknem mindig sikeresen kezelhető, de ehhez a korai felismerés elengedhetetlen.
A legalkalmasabb idő a herék vizsgálatára a fürdőkádban vagy a zuhany alatt, vagy közvetlenül a tisztálkodás után adódik, amikor a herezacskó izomzata a leglazább. A hererák rendszerint az egyik herében jelenik meg (32. ábra). A figyelmeztető jelek bármelyikének észlelésekor ajánlott a háziorvos mielőbbi felkeresése.

Figyelmeztető jelek

kemény csomó a here elülső vagy oldalsó felszínén,
a here duzzanata vagy megnagyobbodása,
fájdalom vagy kellemetlen érzés a herében vagy a herezacskóban,
szokatlan különbség a két here között,
nehéz vagy húzó érzés a herezacskóban,
tompa fájdalom az alhasban, ágyéktájon vagy a herezacskóban.

A here önvizsgálata (ábra)

A bőr önvizsgálata

A legsúlyosabb bőrrákot rosszindulatú festékes bőrdaganatnak (melanoma malignum) hívják. Gyakran egy korábban normális megjelenésű és tapintású anyajegyből alakul ki. Bár a legtöbb változást nem rák okozza, bármilyen, az előző állapothoz képest észlelt eltérés esetén fontos a mihamarabbi orvosi ellenőrzés. A rosszindulatú festékes bőrdaganat sikeres gyógyításának alapfeltétele, hogy korai stádiumban fedezzék fel.
Figyelmet kell fordítani a bőr normális megjelenésére, tudni kell, hol vannak anyajegyek, és hogyan néznek ki. Ily módon bármilyen apró változást vagy új anyajegy megjelenését észre lehet venni.
A legtöbb anyajegy ártalmatlan marad az egész élet folyamán. Egyesek azonban növekedésnek indulhatnak, vagy megváltozhat alakjuk, ami annak a jele, hogy esetleg rákká alakultak. A rosszindulatú festékes anyajegyek leggyakoribb helyei nőkben a lábak, férfiakban a hát. Idősebb emberekben az arc is gyakori hely. Ezeket a területeket tehát különös figyelemmel kell átnézni, de a festékes bőrrák bárhol megjelenhet, még olyan helyeken is, amiket nem ér napsugárzás (pl. talpak vagy a fenék) (33. ábra). A figyelmeztető jelek észlelésekor haladéktalanul fel kell keresni a háziorvost vagy a bőrgyógyászt.

Figyelmeztető jelek

korábban meglévő anyajegy vagy sötét folt megnagyobbodása,
egy új növekvő anyajegy,
egyenetlen szélű anyajegy – a normális anyajegyek szabályos alakúak, sima kontúrúak,
a fekete és barna különböző árnyalatait tartalmazó anyajegy – a normális anyajegy egésze egyszínű,
gyulladt vagy vöröses szélű anyajegy,
vérző, váladékozó vagy hámló anyajegy,
az összes többinél nagyobb anyajegy,
viszkető anyajegy.

A bőr önvizsgálata (ábra)

 
| az emlő önvizsgálata a bőr önvizsgálata |
Tüdőgondozók, szakrendelők
Emlőszűrő állomások Szűrővizsgálatok Ajánlott irodalom
Táplálkozási ajánlások Étrend Testtömegindex Szójegyzék