uk
2014. október 30.

Üdvözöljük a SpringMed Kiadó honlapján, ahol saját kiadványainkra
20% kedvezményt biztosítunk. Emellett heti és havi akciókkal várjuk kedves vásárlóinkat, ahol akár 70% kedvezményt is kaphat! Egészségügyi ismeretterjesztő és orvosi könyvek széles kínálatával valamint ingyenes átvételi lehetőséggel várjuk. Kollégáink készséggel állnak rendelkezésére!

Kiadvány keresése:   
A kosár jelenleg üres!

SPRINGMED KIADVÁNYOK SOROZATONKÉNT

BETEGSÉGRŐL-EGÉSZSÉGRŐL MINDENT

ORVOSI SZAKKÖNYVEK MAGYAR NYELVEN

SPRINGMED LETÖLTHETŐ KIADVÁNYOK

ORVOSI ANTIKVÁR KÖNYVEK

ORVOSI SZAKKÖNYVEK IDEGEN NYELVEN

- A JELENLEG ÉRVÉNYES AKCIÓS KIADVÁNYOK MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON IDE! -

Akciós könyveinkből

A rákról röviden - veszélyeztető tényezők - korai felismerés

A rákról röviden - veszélyeztető tényezők - korai felismerés

Autoimmun betegségek

Autoimmun betegségek

Jóga mindenkinek Filozófia - Gyakorlatok - Táplálkozás - Légzés

Jóga mindenkinek Filozófia - Gyakorlatok - Táplálkozás - Légzés

Az éltető masszázs

Az éltető masszázs









Lexikon / ONKOLÓGIA

"Nyitott"/nyílt belső sugárterápia: a véráramba vagy valamelyik testüregbe injekció formájában (nem tartályba zárva) juttatnak radioaktív anyagot, amely azután szabadon áramlik.

"Várakozz és figyelj" taktika: a beteg állapotát szorosan monitorozzák, azonban csak akkor kezdik meg a terápiát, ha tünetek lépnek fel vagy változnak meg. Obszerválásnak is nevezik.

Abdomen: has. A test azon területe, ahol a hasnyálmirigy, a gyomor, a belek, a máj, az epehólyag és egyéb szervek találhatók.

Achlorhydria: ejtsd aklorhidria. Savhiány. Az emésztésben fontos szerepet játszó sósav hiánya a gyomorban.

Adenoma: jóindulatú, nem rákos mirigydaganat.

Adjuváns gyógyszerek: egyes helyzetekben a fájdalom kezelésének kiegészítéseképpen adott gyógyszerek.

Adjuváns kezelés: az elsődleges ellátást követő kezelés, melyet az eredményesség javítása érdekében adnak. Az adjuváns kezelés lehet kemoterápia, sugárkezelés vagy hormonkezelés.

Agyhártyák: meninx. Az agyat és a gerincvelőt borító és védő három hártyaréteg.

Akupunktúra: természetgyógyászati módszer. A test meghatározott pontjain igen vékony tűket szúrnak a bőrbe a fájdalom csillapítására és egyéb tünetek enyhítésére.

Akut (heveny) fájdalom: hirtelen jelentkező, viszonylag rövid ideig tartó, de rendszerint igen erős fájdalom.

Alapi sejtek: lásd még bazális (alapi) sejtek. A felhám (epidermisz) belső, kis, kerek sejtekből álló rétege.

Alopecia: haj- és szőrzetvesztés.

Alveolus: tüdőhólyagocska (a tüdő legkisebb anatómiai egysége, itt történik a légcsere).

Alzheimer-kór: az öregkori elmezavarok egyike. Koravén elbutulás.

Aminoglutetimid: rákellenes gyógyszer, mely az ún. nem-szteroid aromatáz inhibitorok (gátlók) gyógyszercsaládjába tartozik. Az aminoglutetimidet a nemi hormonok (ösztrogén vagy tesztoszteron) termelésének csökkentésére használják, így megszüntetik az olyan daganatok növekedését, amelyeknek a növekedéshez nemi hormonokra van szükségük.

Anaemia perniciosa: ejtsd anémia pernicióza. Vészes vérszegénység. Alacsony vörösvértestszámmal járó vérszegénység, amely a B12-vitamin elégtelen felszívódása miatt alakul ki.

Anaesthesia: ejtsd anesztézia. Altatás.

Androgének: a férfi nemi jelleg kialakulásáért és fenntartásáért felelős hormoncsalád.

Anemia: vérszegénység, a normálisnál alacsonyabb vörösvérsejtszám.

Anesztézia: anesztetikumnak nevezett szerek beadása, amelyek az öntudat elvesztését vagy a fájdalom(érzés) kiesését eredményezik. A helyi anesztetikumok/érzéstelenítők a test egy bizonyos részén eredményeznek érzéskiesést, az általános anesztetikumokkal altatást végeznek.

Aneszteziológus: a betegek fájdalmának csillapításával/megszüntetésével, továbbá az altatás irányításával foglalkozó szakorvos a műtéti beavatkozások, illetve a kórházi kezelés során.

Angiogenesis: vérerek képződése, mely rendszerint a daganatos szövet növekedését kíséri.

Antiandrogének: olyan gyógyszerek, melyek gátolják a férfi nemi hormonok termelését vagy hatását.

Antibiotikum: fertőzések kezelésére alkalmazott gyógyszer.

Antidepresszáns: a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek összefoglaló neve.

Antiemetikum: hányáscsillapító gyógyszer.

Antigén: bármilyen idegen vagy "nem saját" anyag, ami szervezetünkbe kerülve az immunrendszerünk ellenanyagképzését okozza.

Antitest: fehérje, melyet bizonyos fehérvérsejtek termelnek idegen anyag (antigén) hatására. Minden antitest csak speciális antigénhez tud kapcsolódni. E megkötés célja, hogy segítsen elpusztítani az antigént. Az antitestek különböző módon működnek. Néhány antitest közvetlenül megbénítja az antigént. Mások sérülékenyebbé teszik az antigént.

Anus: ejtsd ánusz. A végbél nyílása a külvilág felé.

Anyajegy: névusz. A bőr ártalmatlan kiemelkedése (pl. májfolt). A májfolt melanociták csoportosulásából áll, és rendszerint barnás vagy hússzínű foltként jelenik meg a bőrön.

Areola: az emlőbimbót körülvevő sötét árnyalatú bőrterület.

Arzén: mérgező kémiai anyag, amelyet egyes daganatok kezelésére is használnak.

Ascites: hasvízkór. Kóros folyadék felszaporodása a hasüregben.

Aspiráció: a folyadék eltávolítása a csomóból, gyakran cisztából (tömlőből), tű és fecskendő segítségével.

Aspirációs tűbiopszia: mikroszkópos sejtvizsgálatra történő mintavétel.

Aspirátum: a csomóból, gyakran cisztából tűvel eltávolított folyadék.

Ásványi anyagok: az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen anyagok.

Asymptomatikus: a betegség jeleit vagy tüneteit nem mutatja.

Átmeneti sejtek: olyan sejtek, amelyek képesek bizonyos határok között változtatni az alakjukat, s e határok között a sejt kinyújtható anélkül, hogy elszakadna vagy megsérülne. Az üreges szervekben, pl. a húgyhólyagban, átmeneti sejteket találunk, amelyek annak megfelelően változtatják alakjukat, hogy a húgyhólyag mennyire nyújtott (telt) állapotban van.

Atrófia (sorvadás): lásd gyomoratrófia.

Áttét: lásd metasztázis.

Áttöréses fájdalom: A fájdalom hirtelen felerősödése, ami a rendszeres gyógyszerszedés ellenére is jelentkezik spontán vagy valamilyen tevékenység közben.

Atypusos hyperplasia: ejtsd atípusos hiperplázia. Jóindulatú (nem rákos) állapot, amikor a sejtek bizonyos szempontból rendellenesek, és a szokásosnál nagyobb számban fordulnak elő.

Autológ csontvelő átültetés: olyan eljárás, amely során a betegtől csontvelőt vesznek, ezt tárolják, majd az intenzív kezelés után ismét beadják a betegnek.

Axilla: hónalj.

Axillaris: a kar alatti területhez tartozó; ide tartoznak a nyirokcsomók is.

Axillaris dissectio: hónalji nyirokcsomók sebészi eltávolítása.

Azbeszt: vékony rostokból álló természetes anyag. A rostok rákot okozhatnak.

Baktérium: egysejtű élőlény. Egyes baktériumok gyulladást és betegségeket okozhatnak állatban, emberben egyaránt.

Báriumos beöntés: a beavatkozás során a végbélnyíláson keresztül báriumtartalmú folyadékot juttatnak a végbélbe és a vastagbélbe. A bárium ezüstfehér fémes anyag, segítségével kirajzolódik a gyomor-bél rendszer alsó szakasza a röntgenfelvételen.

Bazális (alapi) sejtek: a felhám (epidermisz) belső, kis, kerek sejtekből álló rétege.

BCG oldat: a biológiai kezelés során alkalmazzák, felületes hólyagrák esetén. A kezelés során az élő, de csökkentett fertőzőképességű baktériumokat tartalmazó oldatot egy katéteren keresztül juttatják a húgyhólyagba. A baktériumok az immunrendszer aktivitását fokozzák. A húgyhólyagrák kezelésében alkalmazott BCG oldat nem azonos a tuberkulózis gyógyítására használt BCG vakcinával.

Belgyógyász-onkológus: olyan orvos, aki a rákos betegségek diagnosztizálására és kemoterápiás, hormonterápiás és biológiai kezelésére specializálódott. Gyakran ő az, aki a daganatos betegeket elsősorban ellátja, és kezelésüket kézben tartja, valamint koordinálja a többi szakorvos által adott kezeléseket.

Belső sugárkezelés: belsőleg adott sugárterápia, amelynek során tűkbe, drótokba vagy katéterekbe zárt radioaktív izotópot helyeznek a daganatba vagy közvetlen közelébe. Implantácós sugárterápiának, intersticiális sugárterápiának vagy brachyterápiának is nevezik. Lásd még sugárkezelés.

Benignus: jóindulatú, nem rákos, azaz nem terjed a környező szövetekre, és nem szóródik a szervezet távoli részeibe.

Benignus prosztata hiperplázia (BPH): jóindulatú (nem rákos természetű) elváltozás. Lényege, hogy a prosztata szövete túlburjánzik, s a húgycsőnek és a hólyagnak nyomódva akadályozza a vizelet elfolyását.

Besorolás: rendszer, mely osztályozza a ráksejteket aszerint, hogy mikroszkóposan mennyire rosszindulatúak vagy agresszívek. A daganatbesorolás arra utal, hogy a ráksejtek milyen gyorsan terjedhetnek tovább, és fontos szerepe van a kezelés eldöntésében.

Béta-karotin: olyan anyag, melyből az A-vitamin képződik; az A-vitamin "előfutára".

Beültetett sugárforrás: egy kis tartályba radioaktív anyagot tesznek, melyet közvetlenül a tumorba vagy a daganat mellé helyeznek (belső sugárkezelés). Lásd még sugárkezelés.

Bikalutamid: az antiandrogének gyógyszercsaládjába tartozó rákellenes szer.

Bilateralis: kétoldali, a test mindkét felét érinti.

Bimanuális vizsgálat: a nemi szervek és a környező kismedencei szervek áttapintása a hüvelyen vagy a végbélen keresztül.

Biofeedback: a módszer hasznos lehet a fájdalom megelőzésében és csillapításában. Lényege a saját testünk működésének, például a szívdobbanások gyakoriságának, a vérnyomásnak, az izomfeszülés mértékének szabályozása mindenféle technikai eszköz nélkül.

Biológiai kezelés, biológiai terápia (immunterápia): olyan kezelés, amely serkenti vagy helyreállítja az immunrendszer működését, hogy a szervezet képes legyen legyőzni a fertőzést és a betegségeket. A biológiai kezelést arra használják, hogy az immunrendszer természetes daganatellenes működését helyreállítsák, ösztönözzék vagy fokozzák. Alkalmazható műtét után önmagában vagy kemoterápiával, illetve sugárterápiával kombinálva is. A legtöbbször vénás injekció (iv.) formájában adják. Használják bizonyos daganatgátló kezelések okozta mellékhatások csökkentésére is. Nevezik még immunterápiának, bioterápiának, biológiai választ módosító kezelésnek (BRM) is.

Biológiai válasz modifájerek: biológiai "válasz változtatók", olyan anyagok, melyek serkentik a test fertőzésekre és betegségekre adott válaszát. Testünk természeténél fogva kis mennyiségben termeli ezeket az anyagokat. A kutatók képesek ezen anyagok némelyikéből laboratóriumban nagy mennyiség előállítására, melyeket a rák elleni kezelésben alkalmaznak.

Biopszia: szövetminta vétele a patológus által végzett mikroszkópos vizsgálathoz, aki ennek segítségével felállítja a diagnózist. A beavatkozás során sejteket vagy szöveteket távolítanak el, amelyeket mikroszkóppal megvizsgálnak, s a betegség jeleit keresik. Amikor teljes daganatot vagy elváltozást távolítanak el, a beavatkozást excíziós biopsziának nevezik. Amennyiben csak szövetmintát távolítanak el, a beavatkozást incíziós biopsziának vagy magbiopsziának nevezik. Amennyiben a szövetmintát vagy folyadékot tű segítségével távolítják el, a beavatkozást tűbiopsziának vagy vékonytű-aspirációnak nevezik.

Bőrátültetés: a bőrt a test egyik részéről a másikra ültetik át, plasztikai sebészi módszerrel.

Bőrgyógyász: dermatológus. A bőrbetegségek felismerésében és kezelésében jártas szakember.

Bőrtapasz: a ragtapaszhoz hasonlító tapaszból a bőrön keresztül lassan és egyenletesen szívódik fel a benne található gyógyszer a vérkeringésbe.

Brahiterápia: tűkbe, drótokba vagy katéterekbe zárt radioaktív izotópot helyeznek a daganatba vagy közvetlen közelébe. Az eljárást belső sugárkezelésnek, implantációs sugárkezelésnek vagy intersticiális sugárterápiának is nevezik.

BRCA1: egy olyan gén, mely a 17. kromoszómán foglal helyet és korlátozza a sejtek növekedését. Ha a BRCA1 megváltozott formája öröklődik, az egyén jobban ki van téve annak, hogy mellrák, petefészek- vagy prosztatarák alakuljon ki nála.

BRCA2: egy olyan gén, mely a 13. kromoszómán foglal helyet és korlátozza a sejtek növekedését. Ha a BRCA2 megváltozott formája öröklődik, az egyén jobban ki van téve annak, hogy mellrák, petefészek- vagy prosztatarák alakuljon ki nála.

Bronchiolus: hörgőcske (a légutak végső, utolsó szakasza).

Bronchitis: hörghurut, hörgőgyulladás (a légutak gyulladásos betegsége).

Bronchoszkópia (hörgőtükrözés): a hörgőtükrözés során vékony, rendszerint hajlékony csövet vezetnek be a légutakba, azok közvetlen megtekintése, esetleg mikroszkópos vizsgálatra történő mintavétel céljából.

Bronchus: hörgő (a légcsőt követő légutak neve).

Buccalis (bukkális) nyálkahártya: az ajkakat és az orcát belülről borító nyálkahártya.

Buzerelin: a gonadotropint felszabadító/releasing hormonok gyógyszercsaládjába tartozó rákellenes gyógyszer. A prosztatarák terápiájában ezt a szert alkalmazzák a herék tesztoszterontermelésének gátlására.

CA 125: olyan daganatjelző anyag (tumormarker), amelynek felszaporodása a vérben vagy más testfolyadékokban, illetve szövetekben bizonyos típusú daganatok jelenlétére utalhat.

Cancer/Carcinoma: ejtsd karcinóma. Olyan rákos megbetegedés, mely a bőrben vagy a belső szerveket beborító, illetve bélelő szövetekben kezdődik.

Carcinogén: bármilyen anyag, melyről ismert, hogy rákot okoz.

Carcinoma in situ: rák, mely olyan sejteket tartalmaz, melyek csak a képzõdési helyükön vannak, és nem képesek más szövetekre terjedni.

Centrális vénás katéter: speciális, vékony, rugalmas, hajlékony cső, amelyet egy nagy vénába helyeznek, és addig hagynak ott, amíg bizonyos folyadékok szervezetbe juttatása szükséges.

Cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN): ejtsd cervikális intraepitéliális neoplázia. A méhnyak felszínén növekvő kóros sejtekre általánosan használt kifejezés. Az számozás (CIN 1, CIN 2, CIN 3) megmutatja, a méhnyak mennyi kóros sejtet tartalmaz.

Cervix: méhnyak. A méh alsó, elkeskenyedő része, a méh és a hüvely közötti összeköttetést biztosítja.

Chemoprevenció: természetes vagy laboratóriumban előállított anyagok, melyeket rákmegelőzésre próbálnak alkalmazni.

Chemotherápia (kemoterápia): olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek elpusztítják a daganatsejteket. Citosztatikus kezelésnek is nevezik.

Ciklofoszfamid: daganatellenes szer, amely az alkiláló szerek csoportjába tartozik.

Ciszta: folyadékkal telt tasak vagy üreg.

Cisztoszkópia: a húgyhólyag és a húgycső endoszkópos vizsgálata, melynek során egy vékony, világító eszközt (cisztoszkópot) vezetnek a húgycsőbe. Az eszköz segítségével szövetmintákat is el lehet távolítani, melyek mikroszkópos vizsgálatával megállapítható, fennáll-e valami eltérés, betegség.

Citológiai vizsgálat: mintavétel a méhnyak sejtjeiből, mikroszkópos vizsgálat céljából. Olyan elváltozások felfedezésére használják, melyek rákos típusúak vagy rák kialakulásához vezethetnek, de a vizsgálat mutathat nem rákos eltéréseket, például fertőzést vagy gyulladást is. Papanicolaou-kenetnek is nevezik, a köznyelvben citológiai vizsgálatként terjedt el.

Citosztatikum: citosztatikus/kemoterápiás gyógyszer. Kifejezetten a gyorsan növekvő és sűrűn osztódó sejteket veszi célba, ezeket pusztítja el. A daganatsejteknek pedig az egyik fő jellegzetessége, hogy gyorsan növekednek és sűrűn osztódnak, így magyarázható a gyógyszer hatásossága.

Citosztatikus kezelés: lásd kemoterápia.

Cobalt-60: rák kezelésére használt radioaktív sugárzás.

Colitis ulcerosa: ejtsd kólitisz ulceróza. Ismeretlen eredetű krónikus betegség, amelyre jellemző a fekélyek keletkezése a vastagbélben és a végbélben. A vastagbél hámrétege gyulladt állapotba kerül, s ez az elváltozás növeli a vastagbél- és végbélrák kialakulásának valószínűségét.

Colon: ejtsd kolon. Vastagbél. Hosszú, csőszerű szerv, amely a vékonybelet összeköti a végbéllel. A vastagbélben az emésztett táplálékból folyadék és néhány tápanyag szívódik fel. A megmaradt tömör anyagot székletnek nevezik, a vastagbélen keresztül a végbélbe jut, és a végbélnyíláson hagyja el a szervezetet.

Condyloma acuminatum: ejtsd kondilóma akuminátum. A nemi szervek szemölcse, amelyet bizonyos humán (emberi) papilloma vírusok (HPV) okoznak.

Cseplesz: omentum. A peritoneum (a hasi szerveket befedő vékony hashártya) visszahajló része, amely betakarja a gyomrot és egyéb hasi szerveket.

Csírasejtes daganat: germinális sejtes tumor. A spermiumokat, illetve a petéket termelő sejtekből kiinduló daganatfajta. A szervezetben bárhol előfordulhat, jóindulatú és rosszindulatú egyaránt lehet.

Csont-szken: olyan technika, mely a csontokról képet alkot egy komputerképernyőn vagy filmen. Kis mennyiségben radioaktív anyagot fecskendeznek a vénába. Ezt a csontok felveszik, különösen a kóros területek, és ezt a letapogató érzékeli.

Csontizotóp-vizsgálat (csontscan): a szervezetbe olyan radioaktív anyagot ("izotópot") juttatnak be, amely a csontszövetben rakódik le; az így létrejövő radioaktív sugárzásból következtetni lehet a csontszövet állapotára (pl. daganatáttételre).

Csontvelő: lágy, szivacsszerű szövet a csontok belsejében; ez a szövet termeli a fehérvérsejteket, vörösvérsejteket és a vérlemezkéket.

Csontvelő-átültetés: pl. egyes hematológiai betegségekben, teljes testre alkalmazott sugárkezelés után, és immunrendszeri rendellenességekben alkalmazott módszer, lényege az egészséges csontvelő átültetése a betegbe.

Csontvelő-vizsgálat: a vérszegénység okának felderítésében sokszor nélkülözhetetlen vizsgálat, amely során egy tűvel rendszerint a szegycsontból vesznek csontvelőmintát, amelyet azután mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá.

CT (komputertomográfia): számítógépes rétegvizsgálat. Olyan röntgenvizsgálati eljárás, amellyel rétegről-rétegre haladva ("mintegy felszeletelve") nagyon részletesen lehet ábrázolni a vizsgált szerv szerkezetét, a benne lévő eltéréseket.

Cutan: ejtsd kután. A bőrrel kapcsolatos.

Daganat (tumor): a szervezetből származó, de annak normális sejtjeitől különböző sejtekből álló képződmény.

Dermis: irha. A bőr két alkotórétege közül a belső vagy mélyebben fekvő réteg.

Diagnózis: a betegség meghatározásának folyamata, amely a tünetek és a betegség jelei alapján történik.

Diaphragma: rekeszizom. Vékony izomlemez, amely a tüdők és a szív alatt helyezkedik el. A mellkasüreget elválasztja a hasüregtől.

Diatermia: hő alkalmazása a kóros sejtek elpusztítására. Kauterizációnak vagy elektrodiatermiának is nevezik.

Diéta: az elfogyasztott táplálék (ételek és italok) összessége.

Dietetikus: a betegek helyes és célszerű táplálkozásával foglalkozó szakember.

Dietil-stilbösztrol (DES): szintetikus hormonkészítmény, amelyet az 1940-es évek elejétől 1971-ig alkalmaztak, ha a nőknél a terhesség során szövődmények alakultak ki. A DES-kezelés összefügg a hüvely világos sejtes rákjának fokozott kockázatával a DES-sel kezeltek lányainál. A DES-kezelés feltételezhetően növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát is a DES-kezelésben részesült nők körében.

Differenciálódás: rák esetében arra vonatkozik, hogy a daganatban lévő sejtek mennyire érettek (kifejlettek). A differenciált daganatsejtek hasonlítanak az egészséges sejtekre, és lassabban növekednek, mint a nemdifferenciált daganatsejtek, melyek nem rendelkeznek az egészséges sejtek struktúrájával és funkciójával, s gyorsabban szaporodnak.

Dilatáció (tágítás) és küret: kis műtéti beavatkozás, a cervixet tágítják, majd az orvos a méhnyakcsatornán és a méh belső falán kaparást (küretet) végez egy kanál alakú eszközzel.

Dilatátor: valamely nyílás kitágítására/megnövelésére használatos eszköz.

Diszplázia: mikroszkóp alatt kórosnak látszó sejtek, de még nem rák.

Diuretikum: vízhajtó. A vizelet mennyiségét növelő gyógyszer.

DNS (dezoxyribonuklein sav): átörökítő anyag, nagyméretű molekula, genetikai információt hordoz, melyre a sejteknek szükségük van az újraképződésükhöz és fehérjeképzésükhöz.

Dózis: az orvosilag előírt, beveendő gyógyszermennyiség.

Dömping szindróma: a kifejezés egy tünetcsoportot takar, amely akkor jelentkezik, amikor a táplálék vagy a folyadék túl gyorsan kerül a vékonybélbe. A tünetek közé tartoznak: görcsös fájdalom, hányinger, hasmenés és szédülés. A dömping szindróma elofordulhat azoknál is, akik gyomrának egy részét távolították el.

Ductalis in situ carcinoma: olyan rák, amelynél csak a tejcsatornát bélelő sejtek kórosak, a sejtek nem terjedtek ezen túl a test más részeire, és nem képesek távoli szervekbe eljutni.

Ductus: ejtsd duktusz. Olyan cső, melyen keresztül testnedvek áramlanak.

Dysphagia: ejtsd diszfágia. Nyelési nehézség.

Dysplasiás naevus: ejtsd diszpláziás névusz. Nem szokványos anyajegy, ami az átlagos anyajegytől ránézésre eltérő, rendszerint nagyobb, szabálytalan, elmosott szélű. A színe sem szokványos, a rózsaszíntől a sötétbarnáig változhat, általában lapos, de lehetnek benne kisebb kiemelkedések.

Ejakuláció: az ondó kilövellése a hímvesszőn keresztül, az orgazmus ideje alatt.

Ejakulátum: a hímvesszőn keresztül az orgazmus során távozó folyadék, amely a herékben termelt spermiumokból, valamint a prosztata és az egyéb, nemi mirigyekben termelt folyadékból áll.

Ékreszekció: műtéti beavatkozás, mely során a daganatot eltávolítják, minimális tüdőszövetet érintve.

Elektromos beszédsegítő készülék (elektromos műgége): elemmel működő berendezés, ami a gégeeltávolításon átesettek beszédét segíti. A műszer membránjának rezgése, a nyakra kívülről ráhelyezve, a gége helyett hangot kelt, amely az ún. toldalékcsőben formálódik beszéddé. Amikor a beteg beszélni akar, a membránt a bőréhez szorítja, s a képzett hangot a szokásos artikulációval beszéddé alakítja.

Elektronsugárzás: elektronokból (az atomban található kis negatív töltésű részecskék) álló, terápiára használt sugár.

Elsődleges: lásd primer.

Emésztőrendszer (emésztőtraktus): azon szerveink összessége, amelyekkel felvesszük, és a szervezet számára szükséges anyagokká alakítjuk a táplálékot. A bélmozgások segítségével a szervezet számára használhatatlan salakanyagok távoznak a szervezetből. Az emésztőrendszerhez tartoznak a nyálmirigyek, a száj, a nyelőcső, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a vékony- és vastagbél, valamint a végbél.

Emfizéma (tüdőtágulás): kóros levegőgyülem a tüdőben.

Emlőbimbó váladék: az emlőbimbóból jövő folyadék.

Emlőhelyreállítás (rekonstrukció): a mastectomia után műtét során újra kialakítják az emlő formáját.

Emlőmegtartó műtét: a műtét során csak az emlőrákot távolítják el és nem az egész emlőt. Az emlőmegtartó műtétek közé tartozik a lumpectomia, (a daganat eltávolítása), a quadrantectomia (az emlő egyik negyedének eltávolítása), és a szegmentális mastectomia (amely során a daganatot, a daganat körüli emlőszövet egy részét, valamint a daganat alatti mellizmok egy rétegét távolítják el).

Endocervicalis küret: a méhnyak nyákos hártyájának kikaparása kanál alakú eszközzel, amelyet küret kanálnak neveznek.

Endometrium: a méhet bélelő szövetréteg.

Endoszkópia: olyan vizsgálati eljárás, aminek során egy vékony, fényforrással ellátott hajlékony csövet (endoszkópot) a testnyílásokon bevezetve, az orvos betekint az üreges szervekbe vagy a testüregekbe (has, mellkas).

Enzim: olyan fehérje, amely kémiai folyamatokban katalizátorként működik.

Epidermis: a bőrszövet két fő rétege közül a felső/külső.

Epidurális injekció: a gerinccsatorna fala és a gerincvelő közötti résbe adott injekció.

Epiglottis: lásd gégefedő.

Epilepszia: a központi idegrendszer megbetegedése, amely időszakosan jelentkező görcsrohamokkal, tudatzavarokkal jár.

Epithelialis carcinoma: ejtsd epitéliális karcinóma. Valamely szerv felszíni sejtjeiből kiinduló rák.

Eritropoetin: a vörösvérsejtek képződését serkentő hormon, amely normálisan a vesében is termelődik, de szükség esetén kívülről is bejuttatható a szervezetbe.

Erythroplakia: ejtsd eritroplákia. Bársonyos felszínű, piros folt a szájnyálkahártyán.

Faggyú: olajos anyag, amelyet a bőr faggyúmirigyei termelnek.

Fájdalomküszöb: a fájdalom azon szintje, amely már tudatosul.

Faktorszám (napolaj/naptej): a napolajokon, naptejeken, testápolókon feltüntetett faktorszám (2-től 30-ig) a sugárzástól védő hatékonyságukat jelzi. Minél nagyobb a faktorszám, annál hatékonyabban véd a készítmény a káros napsugarak ellen. A 2-11 faktorszám minimális védelmet biztosít, a 12-29 faktorszám mérsékelt védőhatást jelez (a legtöbbünknek ez megfelelő), a 30 vagy afölötti faktorszámú készítmények a káros sugarak nagy részét kiszűrik, védenek a napégés ellen, és a napra nagyon érzékenyeknek ajánlottak.

Fallop-vezeték: petevezeték. A női szaporító szervrendszer páros szerve. Hosszú, vékony vezetékek, amelyeken keresztül a petesejtek a petefészkekből a méhbe jutnak.

Familiáris polipózis: ritka, rendszerint a gyermekkor végén jelentkező, örökletes betegség, a vastagbélben és a végbélben számtalan polip képződik, talaján - kezelés nélkül - szinte mindig vastagbél- és végbélrák alakul ki.

Fantomfájdalom: a hiányzó végtag helyén fellépő fájdalom vagy kellemetlen érzés.

Fecatwin-teszt: lásd okkult vér vizsgálata a székletben.

Fehérje: aminosavakból álló molekulafajta, amely a szervezet megfelelő működéséhez szükséges. A test alapvető építőköve (például bőr, haj, enzimek, citokinek, ellenanyagok).

Fehérvérsejt: a fertőzések elleni védelemben döntő fontosságú szerepet játszó vérsejtfajta.

Felhám: epidermis. A bőrszövet két fő rétege közül a felső/külső.

Fényvédő: a bőrt a nap káros sugaraitól (UV-A és UV-B) megóvó anyag, amelyet a napkrémek, naptejek, napolajok tartalmaznak. Megelőzi a bőr nap okozta korai öregedését és károsodását, amely esetleg bőrdaganat kialakulásához vezetne.

Fertilitás: fogamzóképesség, termékenység. A teherbe esés képessége.

Fertőzés: kórokozók bejutása és elszaporodása a szervezetben. A fertőzés bárhol jelentkezhet, lehet helyi vagy általános, a test minden részére kiterjedő (lokális vagy szisztémás). A kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, gombák és élősködők. A fertőzés helyétől függően lázat és egyéb problémákat okozhatnak. Az egészséges szervezet erős védekező (immun)rendszere rendszerint leküzdi vagy megelőzi a fertőzés kialakulását, a rákellenes kezelés azonban gyengíti a természetes immunrendszert, ezért a kezelés alatt nagyobb a fertőzések kialakulásának veszélye.

Finaszterid: a férfi nemi hormon (tesztoszteron) hatását csökkentő gyógyszer, BPH-ban javasolt.

Fizikoterapeuta: speciális tornagyakorlatok és masszázsterápia kivitelezésében képzett egészségügyi személy.

Fizikoterápia: gyógykezelés fizikai erőkkel, eszközökkel.

Fluorid: fogszuvasodás megelőzésére használt kémiai anyag.

Fluorouracyl: rákellenes szer, a kémiai neve 5-fluorouracyl, általában 5-FU-nak nevezik.

Flutamid: az antiandrogének családjába tartozó rákellenes gyógyszer.

Fogpótlás: kivehető vagy rögzített fogmű, mely az eredeti, elvesztett fogakat pótolja. Daganatok eltávolítása után, az állcsontok bizonyos részeinek eltávolításakor keletkezett hiányok pótlására speciális fogpótlások készítésére lehet szükség.

Fokozat: azt jelzi, hogy a rákos szövet mennyire emlékeztet az ugyanolyan típusú egészséges szövetre, és mi a valószínűsége a daganat növekedésének.

Fólsav: a vérképzést és a vas felszívódását elősegítő vegyület.

Foniátria: a hangképzés-, a nyelés- és a beszédzavar gyógyításával foglalkozó tudományág.

Fotodinámiás terápia (PDT): olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely a daganatsejtekhez kötődik, majd a daganatot lézerfény hatásának teszik ki; a lézerfény úgy módosítja ("aktiválja") az anyagot, hogy az pusztítja a daganatsejteket.

Frakcináció: a besugárzás teljes mennyiségét egy időperióduson belül több kisebb, egyforma adagra osztják.

Fül-orr-gégész: a fül, az orr és a torok betegségeire szakosodott orvos.

Gammakés (gamma knife): ejtsd gamma nájf. Több irányból történő agyi besugárzás nagy energiájú sugárzás segítségével.

Gammasugárzás: radioaktív sugárforrásból (pl. kobalt-60) származó nagy energiájú sugárzás.

Gasztrektómia és/vagy gyomorreszekció: olyan műtét, amelynek során a gyomor egy részét vagy egészét eltávolítják.

Gasztrikus: a gyomorral kapcsolatos.

Gasztroenterológus: az emésztőrendszer betegségeinek felismerésére és kezelésére szakosodott orvos.

Gasztroszkóp: olyan endoszkóp, amelynek segítségével az orvos megtekintheti a gyomor belső felszínét.

Gége (larynx): ejtsd larinx. A torok azon része, amely a hangszalagokat tartalmazza, a légzés, a nyelés és a beszéd folyamatában vesz részt. Hangadó szervnek vagy hangkészüléknek is nevezik.

Gégefedő (epiglottis): ejtsd epiglottisz. Nyeléskor a légcsövet lefedő lapocska, amely megakadályozza, hogy az étel a légcsőbe kerüljön.

Gén: a szervezet örökletes tulajdonságait hordozó anyag, az öröklődés funkcionális és fizikai egysége. A gének DNS-részekből állnak, és a legtöbb gén speciális fehérje előállítására alkalmas információkat tartalmaz.

Genetikai: örökletes, olyan információ, melyet a génekben lévő DNS szülőről gyermekre ad tovább.

Genetikai tanácsadó: megfelelő laboratóriumi háttérrel, humángenetikai ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező orvos, aki a személyes, a genetikai és a családi kórtörténet, valamint a rendelkezésre álló genetikai és klinikai vizsgálatok eredményének ismeretében meghatározza az adott rendellenesség ismétlődési kockázatát.

Génterápia: olyan kezelés, mely a géneket megváltoztatja. A rákkal kapcsolatos génterápia-kísérletek során a test betegséggel szembeni küzdőképességét próbálják a kutatók javítani, vagy a daganatot más kezelésekkel szemben érzékenyebbé tenni.

Glandula: mirigy, olyan szerv, mely egy vagy több anyagot termel, és a testbe bocsát. Néhány mirigy olyan váladékot termel, ami a szövetekre vagy szervekre hat, mások hormonokat képeznek, vagy a vérképzésben vesznek részt.

Glottis: lásd hangrés.

Gozerelin: a gonadotropint felszabadító/releasing hormon (GnRH) analógok csoportjába tartozó gyógyszer. A gozerelint a petefészkek, illetve a herék hormontermelésének gátlására használják.

Grade: ejtsd gréjd. A daganatok grade-je a mikroszkópos vizsgálat során megmutatja, mennyire rendellenesek a daganatsejtek, várhatóan mennyire gyorsan növekszik majd a tumor, és hogy van-e áttétképző/metasztatizáló hajlama. A tumorok grade szerinti osztályozásakor (grading) alkalmazott rendszer a rák különböző típusaitól függően más és más.

Grading: lásd grade.

Gyakoriság: a gyógyszer szedésének sűrűsége.

Gyógyszerfüggőség: csillapíthatatlan vágy a gyógyszer után, ezért a gyógyszer szedése szabályozhatatlan. Gyógyszerfüggőnek nevezzük azokat, akik nem az egészségügyi panaszaik megszüntetésére vagy betegségük kezelésére, hanem a fizikai és lelki függés miatt szedik a gyógyszert.

Gyógytornász: a gyógyulást segítő gyógytornával foglalkozó szakember.

Gyomor: az emésztőrendszerhez tartozó szerv, amely a táplálékot összekeveri az emésztőnedvekkel, és folyékony állagúvá "gyúrja".

Gyomoratrófia (gyomorsorvadás): kóros állapot, amelyben a gyomor izmai elgyengülnek, mind az izmok, mind az emésztőnedvet termelő (peptikus) mirigyek mennyisége csökken, így az emésztőnedvek hiánya alakul ki.

Gyors hatású gyógyszerek: a fájdalmat igen gyorsan enyhítik, mert hamar hatnak, de a szervezetből gyorsan kiürülnek.

Gyorsan ható opiát: a fájdalmat gyorsan enyhítő opioid fájdalomcsillapító.

Gyulladásos emlőrák: az emlőrák egyik típusa. Az emlő vörös, duzzadt és meleg tapintatú. Az emlő bőre hasonlíthat a narancs lyukacsos héjára is (narancsbőr). A bőr vörösségének és melegségének oka, hogy a ráksejtek gátolják a bőr nyirokereiben az áramlást.

Hám: epidermisz. A bőrszövet két fő rétege közül a felső/külső.

Hámsejt: lapos sejttípus, ami a mikroszkóp alatt megvizsgálva a halpikkelyre emlékeztet. Ez a sejttípus borítja a test külső és belső határoló felszíneit.

Hangprotézis: gégeeltávolításon átesett betegek beszédképességét segítő eszköz. Tulajdonképpen a tracheosztóma hátsó falába helyezett szelep, amely a tracheosztóma átmeneti zárásával biztosítja, hogy a tüdőből kiáramló levegő a gartüregbe jusson. A prtézisben keletkező súrlódó hangot a beteg a szokásos artikulációval beszéddé alakítja.

Hangrés (glottis): ejtsd glottisz. A hangszalagok szintjének megfelelő gégeterület, a gége középső szakasza.

Hangszalag: a gégében található két kis izmot és speciális szerkezetű kötőszövetet tartalmazó nyálkahártyaredő, amelyek ún. hangképzési állásban szorosan egymás mellé fekvő helyzetben résszerű nyílást zárnak közre. Az ezen a résen átáramló levegő hatására a nyálkahártyaszélek közelednek, majd eltávolodnak egymástól, így hang képződik. A nők és a gyermekek hangszalagjai rövidebbek, ugyanazon idő alatt többször nyílnak meg, ezért hangjuk magasabb. A férfiak hangszalagjai hosszabbak, ugyanazon idő alatt kevesebbszer nyílnak meg, ezért hangjuk mélyebb. A hangadás tudatos formái a beszéd és az ének, amelyek a központi idegrendszer szabályozásával jönnek létre.

Has (abdomen/hasüreg): a test azon része, ahol a hasnyálmirigy, a gyomor, a belek, a máj, a lép, az epehólyag és más szervek helyezkednek el.

Hashártya: peritoneum. A hasüreget bélelő és a hasűri szerveket borító vékony hártya.

Hasnyálmirigy (pancreas): ejtsd pankreasz. A hasüregben található mirigyes szerv. Különféle nedveket termel, például az emésztést segítő enzimeket és hormonokat, többek között az inzulint.

Hatóanyag: a gyógyszerek hivatalos kémiai neve, amely rendszerint eltér a gyári elnevezéstől.

Helicobacter pylori: ejtsd helikobakter pilori. A gyomorban gyulladást és fekélyeket okozó baktérium.

Helyi (lokális) terápia: a daganat sejtjeire és közvetlen környezetére irányuló kezelés.

Helyi érzéstelenítők: lokális anesztetikumok. Olyan gyógyszerek, amelyek hatására a test egy bizonyos részét érzéstelenítik. A beteg éber állapotban marad, de a helyileg érzéstelenített testrészét nem érzékeli.

Hematogén: vérből eredő, a keringésben árad a véráramon keresztül.

Hemoglobin: rövidítés Hb. A vörösvérsejtekben található vastartalmú fehérje, a szervezet oxigénszállító vegyülete.

Her-2/neu: daganatgén, mell- és petefészekrákos betegekben észlelhető, súlyos kimenetelű a kiújulás rizikója miatt.

Herék: a herezacskón belül található két tojás alakú mirigy, amelyek spermiumokat és férfi nemi hormonokat termelnek.

Herezacskó (szkrótum): az a külső bőrzacskó, mely a heréket tartalmazza.

Herpesz vírus: a herpeszvíruscsalád egyik tagja.

Hiperfrakcionált besugárzás: naponta többszöri, vagy napi kis dózisú besugárzás.

Hormonok: olyan kémiai anyagok, amelyek a szervezet különböző mirigyeiben termelődnek, és a véráramban keringenek. A hormonok bizonyos sejtek vagy szervek működését befolyásolják.

Hormonpótló kezelés (HRT): a menopauza után a nőknek hormonokat (ösztrogént és/vagy progeszteront) adnak. Ilyen kezelést kaphatnak azok is, akik petefészkeit sebészileg eltávolították, hogy pótolják az ösztrogént, ami már nem termelődik a petefészkekben.

Hormonreceptor-vizsgálat: olyan vizsgálat, amely bizonyos fehérjék, úgynevezett hormonreceptorok mennyiségét méri a rákos szövetekben. A hormonok ezekhez a fehérjékhez kötődhetnek. A hormonreceptorok nagy mennyisége azt jelentheti, hogy a daganat hormonfüggő, a hormonok elősegítik a daganat növekedését.

Hormonterápia (hormonkezelés): a daganat kezelése a hormontermelődés megszüntetésével, gátlásával vagy hormonok adásával. Endokrin kezelésnek is nevezik.

Húgycső (uretra): az a cső, amelyen át a vizelet a húgyhólyagból a külvilágba jut.

Húgyhólyag: a vizelet tárolásáért felelős szerv.

Húgyvezeték: vezeték, ami a vesékből a húgyhólyagba vezeti a vizeletet.

Humán (emberi) papilloma vírus: HPV. Kóros szöveti növekedést (szemölcsöket) előidéző vírus, mely gyakran összefügg bizonyos típusú daganatok kifejlődésével.

Hüvely: a női méhet a külvilággal összekötő izmos falú járat.

Hüvelyi (transvaginalis) ultrahang: az eljárás során a hüvelyt, a méhet, a petevezetékeket és a hólyagot vizsgálják. Az eszközt bevezetik a hüvelybe, a hanghullámok pedig visszaverődnek a medencei szervekről. Ezek a hanghullámok visszhangot hoznak létre, amelyet egy számítógép segítségével képpé alakítanak, ezt nevezik szonogramnak.

Hyperthermia: ejtsd hipertermia. Hőterápia. Egyfajta daganatkezelési módszer. A test egészének vagy különböző testtájak hőmérsékletének megemelése (külső hőforrás segítségével), mely során a daganatos sejtek károsodnak, elpusztulnak vagy fokozottan érzékennyé válhatnak a kemoterápia és/vagy sugárterápia iránt.

Hysterectomia: ejtsd hiszterektómia. A méh műtéti eltávolítása.

Idegblokád: a fájdalomcsillapító gyógyszer befecskendezése az adott ideg környékére vagy a gerincbe.

Idegsebész: az agyat, a gerincvelőt és az idegrendszer más részeit érintő műtétekre szakosodott sebész.

Imaginációs technika: olyan módszer, amelynek során a páciens pozitív gondolatokra és képekre koncentrál.

Immunrendszer: a szervezet védekező rendszere, amely a fertőzések és más betegségek leküzdésében nélkülözhetetlen.

Immunszisztéma: immunrendszer, sejtek és szervek összetett csoportja, mely fertőzésektől és betegségektől védi szervezetünket.

Immunszuppresszió: olyan gyógyszer alkalmazása, mely gyengíti vagy befolyásolja a szervezet immunrendszerét, hatással van a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni védekezésre.

Immunterápia: az immunrendszer védekezését (fertőzésekkel, illetve más betegségekkel szemben) serkentő vagy helyreállító kezelés. Használják bizonyos daganatgátló kezelések okozta mellékhatások csökkentésére is. Biológiai terápiának vagy biológiai választ módosító (az angol rövidítés szerint BRM=biological response modifier) terápiának is nevezik.

Implantációs sugárterápia: lásd belső sugárkezelés.

Implantátum: lásd beültetett sugárforrás.

Impotencia: a szexuális közösüléshez szükséges merevedésre való képtelenség.

In situ carcinoma: ejtsd in szitu karcinóma. Rákfajta, amely csak azokat a sejteket érinti, ahonnan kiindul, és nem terjed rá a környező szövetekre.

In situ ductalis carcinoma (DCIS): ejtsd in szitu duktális karcinóma. A kóros sejtek csak a ductusok belső hámját érintik. A sejtek nem terjednek túl a ductuson, nem terjednek rá az emlő egyéb szöveteire. Más néven intraductalis carcinomának is nevezik.

In situ lobularis carcinoma (LCIS): ejtsd in szitu lobuláris karcinóma. Kóros sejtek találhatók az emlő lobusaiban. Ez az állapot ritkán alakul invazív rákká, ugyanakkor növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát, akár a másik emlőben is.

Incízió: a műtét során a testen végzett vágás.

Infekció: lásd fertőzés.

Infertilitás: terméketlenség, meddőség.

Inkontinencia: a húgyhólyagból való vizeletkiáramlás szabályozására (vizelési inkontinencia) vagy a széklet eltávozásának a befolyásolására (széklet inkontinencia) való képtelenség.

Inoperábilis daganat: olyan daganat, amelyet sebészileg nem lehet eltávolítani a daganat mérete vagy elhelyezkedése miatt.

Intenzitás: a fájdalom szintje, mértéke.

Interferon: biológiai választ módosító készítmény (olyan anyag, amely befolyásolja a szervezet betegségekre és fertőzésekre adott természetes válaszait). Az interferonok befolyásolják a rákos sejtek osztódását és lelassítják a daganatok növekedését. Többféle interferon létezik, az alfa-, a béta- és a gamma interferon. Ezek az anyagok a szervezetben is termelődnek. Előállítják laboratóriumokban is, és ezt a készítményt használják a rákok és más betegségek kezelésére.

Interleukin-2: IL-2. A szervezet biológiai válaszreakcióját módosító anyag, serkenti a test védőrendszerét a fertőzések és más betegségek ellen. Serkenti az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek a betegségek elleni küzdelem fontos résztvevői szervezetünkben. A testünk is termel IL-2-őt, de az aldesleukin nevű IL-2 laboratóriumban is előállítható a daganatos vagy más betegségek kezelése céljából.

Intersticiális besugárzás: a sugárforrás (implantátum) közvetlen behelyezése a rákos szövetbe, például fej-nyaki vagy emlőrák esetében.

Intracavitalis besugárzás: ejtsd intrakavitális. A sugárforrás (implantátum) behelyezése egy testüregbe, pl. a méhüregbe, légcsőbe, nyelőcsőbe vagy a hüvelybe.

Intraepithelialis: valamely szervet borító vagy bélelő sejtrétegen belüli.

Intramuscularis (im.) injekció: ejtsd intramuszkuláris. Az izomba adott injekció.

Intraoperatív sugárkezelés (IORT): intraoperative radiotherapy. A sugárkezelés műtét közben alkalmazott, közvetlenül a daganatra irányuló formája.

Intraperitoneális irradáció: intraperitonealis radioterápia. A kezelés során a radioaktív folyadékot egy vékony csövön keresztül közvetlenül a hasüregbe juttatják.

Intraperitoneális kemoterápia: a kemoterápia egy fajtája, amelynek során a rákellenes gyógyszert egy vékony csövön keresztül, közvetlenül a hasüregbe juttatják. Lásd még kemoterápia.

Intrathecalis: az agyat és a gerincvelőt borító finom szövetrétegek közötti, folyadékkal telt térre utaló kifejezés. Az intrathecalis térbe gyógyszert lehet juttatni, vagy onnan vizsgálati folyadékmintát lehet eltávolítani.

Intravénás (iv.) injekció: gyógyszerek bejuttatása a vénákon keresztül.

Intravénás kemoterápia: kemoterápiás anyag közvetlenül vénába juttatása.

Intravénás pielográfia: az egyik felszínes vénán keresztül a vizeletben kiválasztódó festékanyagot juttatnak a véráramba, amely a röntgenfelvételen jól láthatóvá teszi a húgyhólyagot.

Intravénás pielogram (IVP): a vesékről, húgyvezetékekről és a húgyhólyagról készített röntgenfelvétel-sorozat. A felvételek készítése előtt festéket (kontrasztanyagot) juttatnak az erekbe. A kontrasztanyag feldúsul a vizeletben, majd kirajzolja a veséket, húgyvezetékeket és a húgyhólyagot a röntgenfelvételen.

Intravesicalis: ejtsd intravezikális. A húgyhólyagon belül levő.

Intravesicalis kemoterápia: kemoterápiás anyag közvetlenül húgyhólyagba juttatása.

Invázió: rák vonatkozásában a ráksejteknek a daganat körüli egészséges szövetekbe terjedését jelenti.

Invazív (infiltráló) rák/carcinoma: a rák kialakulásának helyén lévő szövetek rétegeiből kilépve ráterjed a környező egészséges szövetekre. Infiltráló ráknak is nevezik.

Invazív méhnyakrák: a méhnyak felszínéről a méhnyak mélyebb szöveteibe vagy a test más részeibe terjedő rákos folyamat.

Irha: dermisz. A bőr két alkotórétege közül a belső vagy mélyebben fekvő réteg.

Irradáció: lásd sugárterápia.

Irrigálás: olyan eljárás, mely során víz vagy gyógyszeres oldat alkalmazásával tisztítják a hüvelyt és a méhnyakat.

Jóindulatú: lásd benignus.

Kalcium: ásványi anyag, mely főként a csontok tömör részében található.

Kálium (K): fémelem, amely például a vérnyomás, az emésztés, az izomösszehúzódás, a szívverés, a sejtek víztartalmának és az idegi impulzusok továbbításának szabályozásában játszik szerepet.

Kalória: a táplálék energiatartalmának mértékegysége. A szervezet energiát igényel a működéséhez, például a légzéshez, a vérkeringéshez és a fizikai aktivitáshoz. A beteg ember energiaigénye fokozott, hiszen meg kell küzdenie a lázzal vagy más problémákkal.

Karcinogén: rákkeltő anyag.

Karcinóma: lásd carcinoma.

Kasztráció: ivartalanítás, az ivarmirigyek működésének megszüntetése. A sebészi kasztráció során műtéti úton eltávolítják a heréket és a mellékheréket. Gyógyszeres (kémiai) kasztráció során LH-RH-agonisták adásával csökkentik a tesztoszteron koncentrációját.

Katéter: olyan rugalmas cső, amelyet arra használnak, hogy folyadékot juttassanak a szervezetbe (testbe), vagy folyadékot bocsássanak le a szervezetből.

Kauterizáció: a szövetek elroncsolása egy forró eszköz, elektromos áram vagy maró anyag segítségével.

Keloid: kórosan fokozott szövetszaporulat okozta, rendellenesen vastag heg, amely a bőrsérülés vagy sebészi metszés nyomán keletkezik.

Keményszájpad: a szájüreget felülről lezáró, azt az orrüregtől elválasztó, nyálkahártyával fedett képlet. Hátrafelé a lágyszájpadban folytatódik.

Kemoterápia (chemotherápia): olyan rákellenes gyógyszerek alkalmazása, amelyek elpusztítják a daganatsejteket. Citosztatikus kezelésnek is nevezik. Kemoterápia alkalmazható a műtét után is esetleg a testben maradt ráksejtek elpusztítására, a daganatnövekedés gátlására, vagy a betegség tüneteinek enyhítésére. A kemoterápia szisztémás kezelés, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek belépnek a véráramba és vándorolnak a szervezetben. A legtöbb daganatellenes szert injekció formájában adják közvetlenül a vénába (iv.), vagy kanült (vékony csövet) helyeznek be a nagy vénákba, amelyet addig hagynak ott, ameddig szükséges. Egyes daganatellenes gyógyszereket tablettában (szájon át) adagolnak.

Kemoterápia mellékhatások: a kemoterápia mind az egészséges, mind a rákos sejtekre hat. A mellékhatások leginkább az adott gyógyszertől és a gyógyszer beadott mennyiségétől függnek. Gyakori mellékhatás a hányinger, a hányás, a hajhullás, a szájszárazság, a hasmenés, a fáradtság és a szájnyálkahártya gyulladása. Ritkábban súlyos mellékhatások is kialakulhatnak, például fertőzés vagy vérzés.

Képalkotó vizsgálatok: olyan vizsgálatok, melyek során a test valamely belső része kerül leképezésre.

Ketokonazol: gombafertőzés kezelésére használatos gyógyszer, melyet a prosztatarák kezelésében is alkalmaznak, mert meggátolja a férfi nemi hormonok termelését.

Kettős kontrasztos báriumos röntgenvizsgálat: számos röntgenfelvételt készítenek a vastagbélről és a végbélről. A báriumtartalmú oldattal végzett beöntés hatására a röntgenképen kirajzolódnak a vastagbél és a végbél körvonalai, felfedezhetők a polipok és más kóros elváltozások.

Kezelési mező (belépési kapu): a test azon felülete, amelyen át a sugárzás a daganatra irányul.

Kismedence: a hasnak a csípőcsontok által határolt része.

Kissejtes tüdőrák: a tüdőrák egyik fajtája, amelyet a daganatsejt mikroszkópos megjelenése alapján neveznek kissejtesnek. A kissejtes tüdőrák biológiai viselkedése (növekedése, áttétképző hajlama, érzékenysége a sugárkezelésre, kemoterápiára) alapvetően különbözik az összes többi tüdőrákféleségtől.

Kiszáradás: túlzott vízvesztés okozta állapot, amely kialakulhat például hasmenés, hányás hatására.

Kiújul: ismét megjelenik.

Klinikai (gyógyszer)vizsgálat: kutatás, mely azt vizsgálja, hogy az új orvosi kezelési módszerek és beavatkozások hogyan hatnak az emberekben. A tanulmányok a szűrés, illetve a megelőzés során, a diagnózis felállításakor vagy a betegség kezelésekor használható új módszereket vizsgálják.

Klinikai onkológus: olyan orvos, aki a rákos betegségek diagnosztizálására, a kemoterápiás, hormonterápiás és biológiai kezelésre specializálódott. Gyakran ő az, aki a daganatos betegeket elsősorban ellátja, és kezelésüket kézben tartja; koordinálja a többi szakorvos által adott kezeléseket.

Klinikai tanulmány: kutatási vizsgálat, melyben betegek vesznek részt. Minden tanulmányt gondosan terveznek, hogy a megelőzés, felismerés, diagnózis vagy rákkezelés legjobb módját találják meg.

Klór: kémiai anyag, amelyet többek közt a víz fertőtlenítésére, valamint fehérítésre használnak.

Kockázati tényező: lásd rizikófaktor.

Kolóniastimuláló faktorok (CSF): olyan anyagok, melyek a vérsejtek termelődését serkentik (a leírások alapján kolóniákban - csoportokban - növekednek). A kolóniastimuláló faktorokkal végzett kezelés a kemoterápiát, illetve a sugárkezelést követően segíthet a vérképző szövetek működésének helyreállításában.

Kolonoszkópia: a kolonoszkópnak nevezett, fényforrással ellátott műszer segítségével az orvos betekint a végbél és a vastagbél teljes szakaszába, továbbá polipokat vagy más szövetet távolíthat el mikroszkópos vizsgálat céljára.

Kolorektális rák: a vastagbelet (colon) és a végbelet (rectum) egyaránt érintő rák.

Kolosztóma: a hasfalon keresztül a vastagbélbe vezető, mesterséges nyílás, ezen keresztül távoznak a testből a salakanyagok. Lásd még sztóma. A vastagbél- és végbélrák műtét esetében a sebész rendszerint - az egészséges vastagbél vagy végbél egy részével és a közeli nyirokcsomókkal együtt - eltávolítja a daganatot. A vastagbél vagy a végbél egészséges részei a legtöbbször újra összeköthetők (a megmaradt bélszakaszok vége újraegyesíthető). Ha a sebész nem tudja az ép részeket összeilleszteni, időszakos vagy állandó kolosztóma szükséges.

Kolosztómia: az a műtéti eljárás, aminek során a kolosztómát elkészítik.

Kolposzkópia: a hüvely és a méhnyak vizsgálata egy megvilágított nagyító segítségével, amelyet kolposzkópnak neveznek.

Kombinációs chemotherápia: olyan kezelés, melyben két vagy több kémiai szert alkalmaznak, hogy hatékonyabb legyen a kezelés.

Kombinált kemoterápia: több gyógyszer alkalmazása a kemoterápia során.

Komputer (computer) tomográfia: komputerrel végzett röntgenvizsgálat, melyben testkeresztmetszetekről részletes képet kapunk, úgy is nevezik, mint CAT vagy CT scan. A vizsgálatot a betegség stádiumának a besorolására, nem a diagnózis megállapítására használják.

Konizáció: sebészeti beavatkozás, amely során kúp alakú szövetdarabot távolítanak el a méhnyakból és a méhnyak csatornájából. A méhnyak betegségeinek diagnosztizálásra és kezelésére szolgáló eljárás. Kúp-biopsziának is nevezik.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat: a vizsgálat előtt a beteg báriumoldatot vagy más, a röntgenen árnyékot adó folyadékot iszik, majd röntgen-sorozatfelvétel készül az emésztőrendszer felső szakaszáról, amely a felvételen tisztán kirajzolódik.

Köpet: a tüdőből felköhögött váladék.

Köpet-citológiai vizsgálat: a mélyről felköhögött tüdőváladék mikroszkópos vizsgálata, amely során daganatos és egyéb sejteket találhatnak.

Kriosebészet: a krioterápia egyik formája. A daganat helyi fagyasztása útján történő gyógyítás.

Kromoszóma: a sejt része, mely örökletes információt tartalmaz. Normálisan az emberi sejtek 46 kromoszómát tartalmaznak, melyek mint hosszú cérnaszálak a sejt belsejében vannak.

Krónikus (idült) fájdalom: hosszantartó fájdalom, amely lehet enyhe, de nagyon súlyos is.

Krukenberg-tumor: a gyomorrák áttétképzése révén keletkezett petefészekdaganat.

Kután: a bőrrel kapcsolatos.

Külső besugárzás: a szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrás segítségével történő besugárzás. A sugárterápia egyik típusa, melynek során egy gépből nagy energiájú sugárnyalábokat irányítanak a rákos területre. Külső sugárfejes radioterápiának is nevezik. Lásd még sugárkezelés.

Laesio: lásd és ejtsd lézió.

Lágy diéta: puha ételeket tartalmazó étrend. A táplálékot főzéssel, pürésítéssel, turmixolással lágyítják.

Lágyszájpad: a keményszájpad folytatása a garat felé. Izomból és az azt borító nyálkahártyából áll.

Laktóz: a tejben és a tejtermékekben található cukorfajta.

Laktózintolerancia: tejcukorallergia. Rendellenesség, amelynek az a lényege, hogy a szervezet képtelen megemészteni vagy felszívni a laktózt.

Laparotomia: sebészi metszés a hasfalon.

Laphámrák (laphámsejtes rák): squamosus sejtes (epidermoid) carcinoma (ejtsd: szkvamózus sejtes karcinóma); a laphám sejtjeiből kiinduló rák. A sejtek vékonyak, laposak, halpikkelyre emlékeztetnek, ezek képezik a bőr, a szájüreg, valamint a hangszalag hámját, és ezek bélelik az üreges szerveket csakúgy, mint a légző- és emésztőszerveket.

Laphámsejt: lapos sejtek, amelyek mikroszkóp alatt vizsgálva halpikkelyhez hasonlóak. Ezek a sejtek borítják a test külső és belső felszínét.

Laringeális: a gégével kapcsolatos.

Laringektómia: műtéti beavatkozás, amelynek során a gége egy részét (parciális laringektómia) vagy egészét (totális laringektómia) eltávolítják.

Laringektomizált: gégeeltávolításon átesett.

Laringoszkóp: a gége vizsgálatára szolgáló, vékony, fényforrással ellátott cső.

Laringoszkópia: a gége vizsgálata tükör segítségével (közvetett/indirekt laringoszkópia), vagy laringoszkóppal (közvetlen/direkt laringoszkópia).

Lebenyek: a tüdő mellhártya-borítású, egymástól jól elváló anatómiai egységei; a jobb tüdő három, a bal két lebenyre oszlik.

Légcső (trachea): a gégéből a tüdőbe vezető porcos falú cső.

Légzésterápia/légzőtorna: a helyes légzéstechnika elsajátításával a légzőizmok erősítésére szolgál.

Légzőrendszer: a légzést szolgáló szervek összessége; részei az orrüreg a melléküregekkel, a garat, a gége, a légcső, a hörgők, a tüdő.

Leukémia: a vértermelő szövetek rákja.

Leukoplákia: daganatmegelőző (precancerosus, ejtsd: prekancerózus, premalignus) állapot. A pofa, a nyelv, a szájfenék, a szájpad, az ajkak nyálkahártyáján vagy a fogínyen található, le nem törölhető fehér folt, melyből rákos daganat alakulhat ki.

Leuprolid: a gonadotropint felszabadító/releasing hormon analógok családjához tartozó gyógyszer. A petefészkek, illetve a herék hormontermelésének gátlására alkalmazzák.

Lézer: elektromos rezgéskeltő és erősítő berendezés, amely a nagy energiát egyetlen, szét nem szóródó, vékony fénysugárba összpontosítja. Szövetek roncsolására, vagy vágására alkalmazzák a mikrosebészetben, a fotodinámiás terápia és számos diagnosztikus eljárás során. Lásd még fotodinámiás terápia.

Lézerfény: magas rezgésszámú, jól irányítható, erős energiát hordozó (ezért pl. szövetroncsoló hatású) fénysugár.

Lézió: kóros szöveti elváltozást mutató terület.

Lineáris gyorsító: nagy energiájú sugárzást előállító készülék, mely elektromosságot használ fel a részecskék felgyorsítására, másképpen "megavolt" terápiának is hívják.

Lobektómia: műtéti beavatkozás a teljes tüdőlebeny eltávolításával.

Lobularis in situ carcinoma: lebenykés, helyben kialakult rák, melyben kóros sejtek vannak az emlőlebenyben. Ez az állapot nem alakul invazív rákká. Mindemellett a lobularis in situ carcinoma jelzés arra, hogy a mellrák kialakulásának nagy a kockázata.

Lobulus: ejtsd lobulusz. Kis lebeny, vagy egy lebeny kis része.

Lobus: ejtsd lobusz. Egy adott szerv egy bizonyos része, úgynevezett lebenye. Lobusok találhatók a májban, tüdőben, emlőben, agyban.

Logopédus: a beszéd- és nyelészavarban szenvedő betegek állapotfelmérését és kezelését végző szakember.

Lokális (helyi) terápia: lásd helyi terápia.

Lokális kezelés: lásd helyi terápia.

Lumen: üreges szerv (pl. érhálózat vagy bélrendszer) belsejében elhelyezkedő csatorna.

Lumpectomia: ejtsd lumpektómia. Olyan műtét, amelynél a daganatot távolítják el és egy keveset a körülötte lévő egészséges szövetekből.

Luteinizáló hormont felszabadító/releasing hormon agonista (LH-RH agonista): olyan gyógyszer, mely a szexuális hormonok termelődését gátolja. Férfiakban a tesztoszteronszint, nőkben az ösztrogének és más nemi hormonok szintjének csökkenését váltja ki.

Lympha: ejtsd limfa. Nyirok (a szervezet védekező rendszerébe tartozó anyag). Majdnem színtelen folyadék, amely a nyirokrendszeren keresztül áramlik, és olyan sejteket szállít, amelyek a fertőzések és a betegségek leküzdésében segítenek.

Lymphoedema: ejtsd limfoödéma. Az az állapot, amikor a felesleges nyirok a szövetekben tárolódik, és azok megduzzadását okozza. Kialakulhat a karban vagy a lábon azt követően, hogy a hónalji illetve lágyékhajlati nyirokcsomókat eltávolítják vagy besugarazzák.

Lymphoglandula: ejtsd limfoglandula. Nyirokcsomó; a nyirokerek útjába iktatott "szűrő hatású" szerv. Lásd nyirokcsomó.

Macrocalcifikáció: mammográfiával felfedezett, apró kalciumlerakódások a mellben. A kicsiny kalciumszemcse-nyalábok a mell jóindulatú, normális öregedési folyamatváltozás okai, nem rákot jelentenek.

Magfolyadék (prosztataváladék): a prosztatából és egyéb nemi mirigyekből származó folyadék, mely segít a spermiumok kijuttatásában a férfi testéből az orgazmus során. A magfolyadék a spermiumok számára energiaforrásként cukrot tartalmaz.

Mágnesesrezonancia-vizsgálat, mágneses rezonancia imaging (képalkotás): olyan vizsgálat, melyben a mágnest egy computerhez kapcsolják, a test belső területeiről részletes képek alkotására használják. MRI-nek is nevezik.

Máj (hepar): a hasüreg felső részében elhelyezkedő terjedelmes szerv. Részt vesz a szervezet méregtelenítésében, és az epe termelésével az emésztésben játszik szerepet.

Malignus: rosszindulatú; a daganatok egyik csoportja, amelyekre jellemző az állandó sejtszaporodás, a környezetbe történő beterjedés és a távoli áttétképzés.

Mammográfia: az emlő röntgenvizsgálata.

Mammogram: az emlő röntgenképe.

Mammotome: a sebészeti biopszia nem invazív változata, egy vákuummal kiegészített technikát alkalmaz a mell kóros szövetéből történő mintavételéhez.

Másodlagos: lásd szekunder.

Mastectomia: ejtsd masztektómia. Az emlő sebészi eltávolítása (vagy a lehető legtöbb emlőszövet eltávolítása).

Medence: pelvis. A has alsó része, amely a medencecsontok között helyezkedik el.

Mediasztinoszkópia/mediasztinotómia: a gátorüreg (mellkas) áttekintése olyan eszközzel, amelyik alkalmas mikroszkópos vizsgálatra történő mintavételre; a mediasztinoszkópia célja vagy a daganat természetének tisztázása vagy annak megállapítása, hogy a daganat beterjedt-e a gátorüregbe, az ott lévő nyirokcsomókba. A vizsgálatra szolgáló eszközt rendszerint a nyakon a mellcsont fölötti metszésből vezetik be.

Mediasztinum: gátor (a gátort elölről a mellcsont, kétoldalról a tüdőket borító mellhártya, hátulról a szív és a nagyerek határolják; tartalma: nyirokcsomók, kötőszövet, csecsemőmirigy, ill. annak maradványa).

Méh (uterus): a női kismedencében található kis méretű, üreges, körte alakú szerv. Terhesség alatt itt fejlődik a magzat.

Méheltávolítás: lásd hysterectomia.

Méhnyak: lásd cervix.

Melanin: a bőr színét adó anyag (pigment).

Melanocita: a bőr melanint termelő sejttípusa.

Melanoma: bőrdaganat, amely a festékanyag-termelő melanocitákból - általában anyajegyből - indul ki.

Melanoma malignum: rosszindulatú festékes bőrdaganat.

Mellékhatások: a kezelés az egészséges sejtekre is hatással lehet, ekkor nem kívánt hatások, mellékhatások lépnek fel. A daganatgátló kezelés gyakori mellékhatásai: fáradékonyság, hányinger, hányás, vérsejtek számának csökkenése, hajhullás, szájnyálkahártya kisebesedése.

Mellékvesék: páros szerv, a két vese fölött elhelyezkedő mirigy. A mellékvesék a szexuális hormonok mellett a pulzusra, vérnyomásra, a szervezet energiafelhasználására és más életfunkciókra ható hormonokat termelnek.

Mellkasröntgen-vizsgálat: a mellkasröntgen-vizsgálat alkalmas a mellkasban elhelyezkedő szervek - tüdő, szív, erek - ábrázolására, az esetleges kóros elváltozások felismerésére.

Mellrekonstrukció: sebészeti beavatkozás a mell levétele után, a mell kialakítására.

Menopauza: az az életszakasz, amikor a nő menstruációja elmarad, legalább egy évre. ''Változó kornak'' is nevezik.

Menstruáció: a vér és a szövetek időszakos kiürülése a méhből. A menopauzáig a menstruáció általában 28 naponként jelentkezik, ha a nő nem terhes.

Menstruációs ciklus: a hormonális változások következtében havonként jelentkező ciklus, amely az egyik menstruáció kezdetétől a következő kezdetéig tart.

Metasztatikus: áttétes.

Metasztatizálás: áttétképződés: a daganatból kiszabaduló sejtek a szervezet más részén megtelepedve daganatos elváltozást hoznak létre. Ha a rákos sejtek metasztatizálnak, szekunder (másodlagos) tumort hozva létre, a metasztatikus daganat sejtjei ugyanolyan típusúak lesznek, mint az eredeti (primer) daganat sejtjei.

Metasztázis: a metasztatizálás során képződött daganat, áttét.

Mikrokalcifikáció: kis kalcium részecskék lerakódása az emlőben, melyeket nem lehet érezni, azonban a mammográfiás felvételen láthatóvá válnak. Amennyiben csoportosan fordulnak elő ilyen kis kalciumszemcsék, az daganat jelenlétére utalhat.

Mirigy: olyan szerv, amely a szervezet számára hasznos anyago(ka)t termel. Vannak olyan mirigyek, amelyek más szövetek vagy szervek számára fontos, folyékony anyagokat, s vannak, amelyek hormonokat termelnek.

Módosított radikális mastectomia: a műtét során eltávolítják az emlőt, a hónalj alatti nyirokcsomók egy részét, a mellkasi izmok borítását és néha a mellkasfal izmainak egy részét.

Monoklonális antitestek: laboratóriumilag előállított anyagok, melyek képesek arra, hogy a ráksejtekhez kötődjenek, bárhol is vannak ezek a daganatos sejtek a szervezetben. Sok monoklonális antitestet használnak a ráksejtek megtalálására vagy a daganat kezelésére; a monoklonális antitestek mindegyike a ráksejtek felszínén lévő különböző fehérjéket ismeri fel. A monoklonális antitestek önmagukban is használhatók, de bizonyos gyógyszereknek, toxinoknak vagy radioaktív anyagoknak közvetlenül a daganatsejtekhez juttatatására is alkalmazhatók.

MRI: lásd mágnesesrezonancia-vizsgálat.

Mucositis: ejtsd mukozitisz. Lásd stomatitis.

Műtét: sebészi beavatkozás; célja a daganat eltávolítása.

Napfényvédő: a bőrt a nap káros sugaraitól (UV-A és UV-B) megóvó anyag, amelyet a napkrémek, naptejek, napolajok tartalmaznak. Megelőzi a bőr nap okozta korai öregedését és károsodását, amely esetleg bőrdaganat kialakulásához vezetne.

Narkotikum: kábító fájdalomcsillapító. Általában az opioid fájdalomcsillapítókra (opiátokra) alkalmazott gyűjtőfogalom.

Nátrium (Na): a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartásához nélkülözhetetlen elem. Az asztali só és számos gyári élelmiszer tartalmazza. Túlzott fogyasztása folyadékvisszatartáshoz vezethet.

Nem kissejtes tüdőrák: minden olyan tüdőrákfajta összefoglaló neve, amelynek sejtjei különböznek a kissejtes tüdőrákétól (pl. laphámrák, mirigyrák). Mindezek biológiai viselkedése (sejtosztódás, áttétképzés, érzékenység a kemo- és sugárterápiára) hasonló, de a kissejtes tüdőrákétól különböző).

Nem opioid: nem az opiátok körébe tartozó gyógyszer, többek között ilyen az acetaminophen és a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az aszpirin és az ibuprofen.

Neoadjuváns kezelés: az elsődleges kezelést megelőzően adott kezelés. A neoadjuváns kezelés lehet kemoterápia, sugárkezelés vagy hormonkezelés.

Neurológus: ideggyógyász. Az idegrendszer betegségeivel foglalkozó szakorvos.

Neutron: a hidrogén kivételével minden atomban megtalálható töltés nélküli részecske. A speciális készülék által előállított neutronsugárzás terápiás célra felhasználható.

Névusz: lásd anyajegy.

Nőgyógyász: a női nemi szervek betegségeinek kezelésére specializálódott orvos.

Nőgyógyász-onkológus: a női nemi szervek daganatainak kezelésére szakosodott orvos.

Nyálmirigy: a fej-nyak régióban és a szájüregben több helyen megtalálható, nyáltermelésért felelős mirigy.

Nyelőcső (oesophagus): ejtsd özofágusz. Izmos falú cső, amelyen keresztül a táplálék a garatból a gyomorba jut.

Nyelőcsőbeszéd: a gégeeltávolításon átesetteknél a szociális szempontból kielégítő beszédet pótolja, és a következőképpen működik: az üres nyeléssel a levegő a nyelőcsőbe préselődik, majd onnan visszaáramlik, s közben a nyelőcső redőihez súrlódva hangot kelt, amelyet a beteg a szokásos artikulációval beszéddé formál.

Nyirok (lympha): a szervezet védekező rendszerébe tartozó anyag. Majdnem színtelen folyadék, amely a nyirokrendszerben áramlik, és olyan sejteket szállít, amelyek a fertőzések és a betegségek leküzdésében segítenek.

Nyirokcsomók (lymphoglandula): ejtsd limfoglandula. Kis, bab alakú szervek, amelyek a nyirokrendszer csatornái (nyirokerek) mentén helyezkednek el, és a nyirokban "csapdába ejtik" a testben haladó baktériumokat és daganatsejteket, így a test immunrendszerének részét képezik. Csoportokban találhatóak a hónaljakban, a lágyékhajlatban, a nyakon, a mellkasban és a hasban.

Nyiroködéma: a szövetben felszaporodó folyadék, amely duzzanat formájában nyilvánul meg. Kialakulhat a karon vagy a lábon, miután a hónalji vagy az ágyéki nyirokcsomókat és nyirokereket eltávolították.

Nyirokrendszer: a szervezet védekező rendszerének egyik fontos része. Olyan szövetek és szervek alkotják, melyek a fehérvérsejteket termelik, tárolják és szállítják. A fehérvérsejtek segítenek a fertőzések és más betegségek leküzdésében. A nyirokrendszerhez tartozik a csontvelő, a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók és azoknak a vékony csatornáknak a hálózata, amelyek a nyiroknedvet és a fehérvérsejteket szállítják. Ezek a csövecskék, a vérerekhez hasonlóan, a szervezet valamennyi szövetét behálózzák.

Obstrukció: elzáródás.

Okkult vér vizsgálata a székletben (Fecatwin-teszt/Weber-teszt): a székletben található rejtett (nyomokban található) vér kimutatására szolgál. Jelentősége abban áll, hogy a rák vagy a polip olykor vérzik, a teszt pedig kis mennyiségű vérzés kimutatására is alkalmas.

Oltás: vakcina. Olyan anyag, vagy anyagcsoport, amely a szervezet immunrendszerét a daganat vagy a különféle kórokozók (vírusok, baktériumok) elleni védekező reakcióra készteti. A vakcina segítheti a szervezetet a daganatos sejtek vagy kórokozók felismerésében és elpusztításában.

Ondó: ejakulátum. Az a folyadék, mely orgazmus alatt távozik a hímvesszőn (péniszen) keresztül. Az ondó a heréből származó spermiumokból, valamint a prosztatából, és az egyéb nemi mirigyekből származó folyadékból áll.

Ondóhólyag: a férfiakban a közvetlenül a húgyhólyag alatt, ahhoz lazán rögzített, lapos, tömlőszerű, tág járatokból álló páros mirigy.

Onkodermatológus: a bőrdaganatok kezelésére szakosodott bőrgyógyász-onkológus.

Onkogén: a sejtnek az a része, mely normálisan a sejtek növekedését irányítja, de segítheti vagy szabad utat adhat a ráksejtek korlátlan növekedésének, ha rákkeltő anyagok károsították (megváltoztatták), vagy ez szerzett, örökletes defektus.

Onkológus: onkológiai - azaz a daganatok kórismézésével, gyógyításával kapcsolatos - ismeretekkel, tapasztalattal rendelkező szakorvos. Néhány onkológus bizonyos típusú daganatok kezelésére specializálódik, például a sugárterápiás onkológus a daganatok sugárkezelésére szakosodott.

Onkológus belgyógyász: olyan orvos, aki a rákos betegségek diagnosztizálására és kemoterápiás, hormonterápiás és biológiai kezelésére specializálódott. Gyakran ő az, aki a daganatos betegeket elsősorban ellátja és kezelésüket kézben tartja; koordinálja a többi szakorvos által adott kezeléseket.

Onkoradiológus: a daganatok sugárterápiájára szakosodott orvos.

Oophorectomia: ejtsd ooforektómia. Egyik vagy mindkét petefészek sebészi eltávolítása.

Operáció: lásd műtét.

Opioid: kábító fájdalomcsillapító. A legerősebb fájdalomcsillapítók gyűjtőneve. Kizárólag vényre kaphatók. A gyenge opioidok az enyhe-közepes fájdalom csillapítására szolgálnak, az erős opioidokat a súlyos fájdalom enyhítésére használják.

Orchidectomia: mindkét here műtéti eltávolítása.

Őrszemnyirokcsomó-biopszia: orvosi beavatkozás, melynek során festékanyagot vagy radioaktív anyagot fecskendeznek a daganat környékére, amely azután az ún. őrszemnyirokcsomókba jut. Az őrszemnyirokcsomó a nyirokrendszer legközelebbi nyirokcsomója, amelyet az elsődlegesen kialakult daganatból a kóros sejtek először elérnek. A sebész ezt (ezeket) a nyirokcsomó(ka)t a festékanyag segítségével megtalálja, és eltávolítja. Ezután a nyirokcsomót mikroszkópos vizsgálattal a patológus megvizsgálja, kóros sejtek után kutatva.

Ovarium: petefészek. Páros női szaporító szerv, a peteérés helye. A petefészkek a medencében helyezkednek el, egy-egy petefészek található a méh két oldalán.

Ovuláció: peteérés. Egy pete kiszabadulása a petefészekből a menstruációs ciklus folyamán.

Ödéma: a szövetekben felhalmozódott víz okozta duzzanat.

Ösztrogén: női hormon, melyet főként a petefészkek termelnek.

Paget-kór (az emlőbimbót érintő): az emlőrák egyik formája, amelyben a daganat növekedése az emlőbimbó melletti ductusokból indul ki, az emlőbimbó felszínén. Gyakran égő-viszkető érzés jelentkezik, és a bimbó körül a bőr ekcémás jellegűvé válik, ezt néha váladékozás és vérzés kíséri.

Pajzsmirigy: a légcső felső szakaszát elölről patkó alakban körülvevő kétlebenyű mirigy, amely pajzsmirigyhormonokat és a kalcitonin nevű hormont termeli.

Palliáció: olyan kezelés, mely nem változtatja meg a betegség menetét, csak könnyít a tüneteken, az életminőséget javítja.

Palliatív kezelés/gondozás: ha a teljes gyógyulás esélye csekély, a kezelés célja a beteg életminőségének javítása, a daganatos betegség tüneteinek enyhítése.

Pancreas: lásd hasnyálmirigy.

Pap-teszt: mintavétel a méhnyak sejtjeiből, mikroszkópos vizsgálat céljából. Olyan elváltozások felfedezésére használják, melyek rákos típusúak vagy rák kialakulásához vezethetnek, de a vizsgálat mutathat nem rákos eltéréseket, például fertőzést vagy gyulladást is. Pap-kenetnek is nevezik, a köznyelvben citológiai vizsgálatként terjedt el.

Paranoid: irreálisan túlértékelt nagyzási vagy üldöztetési (pl. féltékenységi) ítéletekre hajlamos.

Párásítóberendezés: olyan gép, amely a levegőbe nedvességet juttat.

Parazita: élősködő; olyan állat vagy növény, amely egy másik szervezeten, vagy szervezetben él, és a létfenntartásához szükséges anyagokat részben vagy egészben ettől a szervezettől vonja el.

Patológus (kórszövettanász): a betegségek által a szervezetben, a szervekben okozott elváltozásokat vizsgáló szakorvos, aki a sejtek és szövetek mikroszkópos vizsgálata alapján azonosít bizonyos betegségeket; a patológus szerepe a daganatok kórismézésében alapvető fontosságú.

Perifériás neuropathia: ejtsd neuropátia. Az idegrendszer betegsége, amely rendszerint a kezeken vagy a lábakon jelentkező érzéketlenséggel, érzészavarral, bizsergéssel, égő érzéssel, és/vagy gyengeséggel kezdődik. Egyes rákellenes gyógyszerek hatására is kialakulhat.

Perifériás őssejt-transzplantáció: a daganatellenes kezelés miatt elpusztult vérképző sejtek pótlására szolgáló módszer. A csontvelő sejtjeihez hasonló, a keringésben lévő éretlen vérsejteket (őssejteket) adnak be a betegnek a kezelés után, így segítve a csontvelőműködés rendeződését és az egészséges vérsejtek termelésének folytatását. A transzplantáció (átültetés) lehet autológ, (ekkor a beteg korábban levett saját sejtjeit adják vissza), allogén (ekkor egy másik személy [donor] vérsejtjeit adják be), vagy szingén, (ekkor egypetéjű iker vérsejtjeit adják be). Perifériás őssejttámogatásnak is nevezik.

Peritoneum: hashártya. A hasfalat belülről befedő szövet, mely a legtöbb hasi szervet is beborítja.

Petefészkek (ovárium): páros női reproduktív szerv, amelyben a pete termelődik. A petefészkek a medencében helyezkednek el, a méh két oldalán. A petefészek termeli az ösztrogént és a progeszteront.

Petevezeték: fallop-vezeték, tuba uterina. A páros női nemi szervek egyike. Hosszú, vékony vezetékek, amelyeken keresztül a petesejtek a petefészkekből a méhbe jutnak.

Petevezeték lekötése: tubaligáció. Műtét, amely során a petevezetéket - tehát a pete útját a petefészekből a méhbe - lezárják, így terhesség nem alakulhat ki.

Pigment: festékanyag, ami a szövetek (bőr, szem, haj) színét biztosítja.

Plasztikai sebész: olyan sebész, aki hegek, illetve balesetek, születési hibák vagy bizonyos betegségek kezelésének következtében létrejött torzulások kisebbítésére, az esztétikai hibák kijavítására specializálódott.

Pneumonektómia (pulmonectomia): olyan műtéti beavatkozás, mikor az egyik tüdőfelet eltávolítják.

Pneumonia: lásd tüdőgyulladás.

Polip: a normális bélfelszínből kiemelkedő, rendkívül változatos alakú szövetnövedék.

Polipektómia: polip eltávolítása a szigmoidoszkópia vagy a kolonoszkópia során.

Polipózis: halmozottan előforduló polip a bélfalon.

Porcszövet (cartilago): ejtsd kartilágó. A test rugalmas vázának felépítésében jelentős szerepet játszó kötőszövetfajta. A porcsejtek termelik az ezeket körülölelő alapállományt (porcmátrix), amely szilárd, mégis igen rugalmas. Az alapállomány különféle kollagénekből és többféle proteoglikánból épül fel (ez utóbbiak fehérjéből és cukormolekulákból álló, glukózamino-glikánokból állnak). A porc fő glukózamino-glikánja a kondroitin-szulfát.

Pozitron emissziós rétegfelvételes scanner (letapogató): ezen típusú letapogató vizsgálathoz az egyénnek olyan anyagot adnak, ami a test szöveteivel reakcióba lépve protonokat (atomrészecskéket) választ ki. Az egészséges és daganatos szövetek különböző mennyiségű proton kiválasztásának mérése alapján a komputer a test belsejéről képet alkot. Ezt az eljárást PET-nek is nevezik.

Pozitronemissziós tomográfia, PET-vizsgálat: számítógépes képalkotó módszer, amely a test szöveteinek anyagcsere-aktivitása alapján határozza meg egy adott betegség jelenlétét.

Prekancerózis: olyan elváltozás, melyből rosszindulatú daganat alakul(hat) ki. Daganatmegelőző állapotnak (premalignus folyamat) is hívják.

Prekancerózus: rákmegelőző. Olyan állapotok leírására szolgáló kifejezés, amelyekből rákos elváltozás fejlődhet ki (vagy valószínű hogy kifejlődik). Premalignusnak is nevezik.

Primer: elsődleges: az a hely, ahol a daganat keletkezett, ahonnan kiindult.

Proctosigmoidoscopia: ejtsd proktoszigmoidoszkópia. A végbél és a vastagbél alsó szakaszának belső optikai eszközzel végzett vizsgálata.

Profilaktikus: megelőző.

Profilaktikus koponyairradiáció: bizonyos daganatféleségek viszonylag gyakran hoznak létre koponyaáttéteket; ezekben a daganatokban a koponyát az áttétek megjelenése, kimutathatósága előtt besugarazzák, így megelőzhető vagy késleltethető az áttétek kialakulása.

Progeszteron: a második legfontosabb női hormon (az ösztrogén után).

Prognózis: kórjóslat; a betegség valószínű kimenetele; a felépülésre, illetve a kiújulásra való esély.

Proktoszkópia: lásd rektoszkópia.

Prosztata (dülmirigy): a férfi nemi rendszer egyik mirigye, amely közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A húgycsövet körülveszi (az a cső, melyen át a vizelet a húgyhólyagból kiürül), és egyfajta váladékot termel, amely az ondó részét képezi.

Prosztata-specifikus antigén (PSA): a prosztata által termelt egyik anyag, amelynek vérszintjét emelkedettnek találták prosztatarákos betegeknél, benignus prosztata hiperplázia esetén, valamint a prosztata gyulladásos és fertőzéses megbetegedéseiben.

Prosztataváladék: lásd magfolyadék.

Prosztatektómia: műtéti eljárás, amelynek során a prosztatát részben vagy egészben eltávolítják. A radikális prosztatektómia az egész prosztata, az ondóhólyagok, valamint a környező szövetek egy részének eltávolítását jelenti.

Protézis: a test egy részének pótlása idegen anyag külső ráillesztésével.

Proton: minden elem atomjában megtalálható pozitív töltésű részecske. A speciális készülékkel előállítható protonsugárzás terápiás célra felhasználható.

R2 képalkotó ellenőrző: komputerizált rendszer, képes digitalizálni a mammográfiás képeket, felismeri a lehetséges abnormitásokat, melyeket a radiológus nem vett észre.

Radikális cisztektómia: műtét, amely során eltávolítják a húgyhólyagot, valamint az azt körülvevő szövetek és szervek egy részét is.

Radikális mastectomia: ejtsd masztektómia. A műtét során eltávolítják az emlőt, a mellkasi izmokat és valamennyi hónalji nyirokcsomót. Sok évvel ezelőtt ez volt a leggyakrabban alkalmazott műtét, ma azonban csak akkor végeznek ilyen műtétet, ha a daganat már ráterjedt a mellkasi izmokra. Ezt a műtétet Halsted-féle radikális mastectomiának is nevezik.

Radikális prosztatektómia: lásd prosztatektómia.

Radioaktív anyag: radioaktív sugárzást kibocsátó anyag.

Radioizotópos vizsgálat: a szervezetbe olyan radioaktív anyagot (izotópot) juttatnak be, amely egy adott szövetben rakódik le; az így létrejövő radioaktív sugárzásból következtetni lehet az adott szövet állapotára (pl. daganatáttételre).

Radiokemoterápia: a sugárkezelést és a (citosztatikus) gyógyszeres kezelést együttesen, kombináltan alkalmazó módszer.

Radiológus: a szervezet különböző részeiről készült felvételek kiértékelésére felkészült orvos. A képek röntgensugárzás, ultrahang vagy más típusú energia felhasználásával készülnek.

Radioterapeuta: sugárterápiás onkológus szakember. A radioterápia módszereit ismerő, azt szakszerűen alkalmazni tudó szakorvos.

Radioterápia: a daganat elpusztítását célzó radioaktív sugárzás. Lásd sugárkezelés.

Radon: a földből, kőzetekből származó radioaktív gáz; a radon jelenléte elősegítheti a daganatképződést.

Rák (carcinóma): a szervezet hámszöveteiből kiinduló rosszindulatú daganat. Olyan megbetegedés, amelynél a kóros sejtek szabályozatlanul osztódnak. A ráksejtek beterjedhetnek a környező szövetekbe, valamint a vérárammal és a nyirokrendszeren keresztül eljuthatnak a test távoli részébe is.

Rassz: bizonyos öröklődő sajátságok, például a bőrszín tekintetében eltérő csoport (fajta) az emberi fajon belül.

Recidivál: kiújul (a kezelés hatására tünetmentessé vált, a szokásos vizsgálatokkal ki nem mutatható daganat ismét megjelenik).

Rekeszizom (diaphragma): ejtsd diafragma. A has és a mellüreg közötti elválasztó izom.

Rekonstruktív sebészet: sebészi eljárás, amely a műtét utáni megváltozott testformát állítja helyre.

Rektális digitális vizsgálat (RDV): az orvos a síkosított, gumikesztyűs ujját a végbélbe vezeti, hogy kitapintsa a kóros területeket.

Rektoszkópia (proktoszkópia): a végbél megtekintése speciális eszköz, ún. végbéltükör segítségével.

Rektum (rektum, végbél): a vastagbél utolsó 20-25 centimétere.

Remisszió: a rák jeleinek és tüneteinek eltűnése. Amikor ez megtörténik, azt mondjuk, a betegség remisszióban van. A remisszió lehet ideiglenes vagy végleges, részleges vagy teljes. Részleges remisszó esetén a rák bizonyos jelei és tünetei (de nem az összes) eltűntek. Teljes remisszió esetén a rák egyetlen jele és tünete sem észlelhető, noha maga a betegség még jelen lehet a szervezetben.

Részleges cisztektómia: a húgyhólyagdaganat teljes eltávolítása, amely során a húgyhólyag egy - a daganatot körülvevő - része is eltávolításra kerül.

Rezekció: egy szerv vagy egy szerv részének a sebészi eltávolítása.

Rizikófaktor (rizikótényező, kockázati tényező): olyan körülmény, amely egy betegség (daganat) előfordulásának, keletkezésének kockázatát növeli.

Rosszindulatú: lásd malignus.

Rost: a gyümölcsök és zöldségek emészthetetlen része, amelyek a rákos betegség megelőzésében szerepet játszhatnak.

Röntgensugár: nagy energiájú katódsugár, amely áthatol többek között pl. az emberi testen és roncsolja az útjába eső sejteket. Kis dózisban a betegségek diagnosztizálására, nagy dózisban pedig a rák kezelésére használják.

Salpingo-oophorectomia: ejtsd szalpingo-ooforektómia. A petevezetékek és a petefészkek műtéti eltávolítása.

Schiller-teszt: a méhnyakat jóddal ecsetelik be, ami az egészséges sejteket barnára színezi, a kóros sejtek nem festődnek meg, általában fehérek vagy sárgák maradnak.

Scintimammográfia: a mellről képet alkotó technika, mely követi a radioaktív jelzőket, amint azok a rákos sejtekben koncentrálódnak.

Screening/szűrés: vizsgálatok olyan betegség irányában, melynek még nincs semmilyen tünete.

Second-look műtét: ejtsd szekönd-luk. Angol kifejezés, jelentése: második megtekintés. Az elsődleges kezelést követő sebészeti beavatkozás, amely során megnézik, hogy maradtak-e rákos sejtek a hasban.

Sejt (cella): a sejtek olyan egységek, melyek együttesen alkotják a testszöveteket. Valamennyi élőlény egy vagy több sejtből épül fel.

Sentinel nyirokcsomó-biopszia: ejtsd szentinel. Az eljárás során festéket vagy radioaktív anyagot fecskendeznek be a daganat mellé. Ez az anyag a sentinel (őrszem) nyirokcsomó(k)ba áramlik (nagy valószínűséggel ezek az első olyan nyirokcsomók, amelyekbe a rák az elsődleges daganatból szóródott). A sebész a festék alapján, vagy egy gamma-kamera segítségével látja, melyik (melyek) a sentinel nyirokcsomó(k), és eltávolítja az(oka)t, hogy ellenőrizzék, van-e bennük daganatsejt.

Síkosító: lubrikáns. Olajos vagy csúszást elősegítő anyag.

Spekulum: méhtükör. Olyan eszköz, amelyet valamely testnyílás tágítására használnak, a könnyebb betekintés érdekében.

Spermabank: a férfiak spermájának lefagyasztása későbbi felhasználás céljából. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a férfiaknak a nemzőképesség elvesztése után is lehessenek gyermekeik.

Spermavétel: az orvos egy finom tű, a biopsziás pisztoly vagy más eszköz segítségével spermát távolít el a nemi szervekből (a herékből vagy a mellékherékből).

Squamosus intraepithelialis laesio (SIL): ejtsd szkvamózus intraepitéliális lézió. A méhnyak felszínének squamosus sejtjeiben kialakuló kóros növekedés általános megfogalmazása. A sejtekben létrejövő elváltozást enyhe és súlyos szöveti elfajulásnak nevezik, attól függően, hogy mennyire érinti a folyamat a méhnyakat és mennyire látszanak kórosnak a sejtek.

Squamosus sejtes carcinoma: ejtsd szkvamózus sejtes karcinóma. A squamosus sejtekben kezdődő rák. A squamosus sejtek vékony, lapos sejtek, a halpikkelyekhez hasonlítanak. Squamosus sejtek találhatóak a bőrfelszínen, az üreges szerveket bélelő szövetekben, a légutakban és az emésztőcsatornában. Epidermoid carcinomának is nevezik.

Stádium: a daganat előrehaladottságának jellemzésére használt beosztás.

Stádiumbeosztás (staging): ejtsd sztéjdzsing. Különböző orvosi és laborvizsgálatok elvégzése annak megállapítására, mely területekre terjed ki a betegség a szervezetben, különös tekintettel az eredeti helytől távoli terjedésre (metasztázisokra).

Staging: lásd stádiumbeosztás.

Stem sejtek (őssejtek): ezekből a sejtekből alakul ki valamennyi vérsejt.

Stereotaxis: komputer és képalkotó alkalmazása háromdimenziós kép létrehozására. Ezt a módszert direkt biopsziánál vagy külső besugárzásnál alkalmazzák.

Stomatitis: ejtsd sztomatitisz. A szájnyálkahártya fájdalmas, fekélyes gyulladása.

Stroma sejtes daganatok: stroma tumorok. Valamely szerv támasztó-kötőszöveteiből kialakuló daganat.

Subcutan injekció: ejtsd szubkután. A bőr alá adott injekció.

Subglottis: ejtsd szubglottisz. A gége alsó szakasza, amely a hangszalagok alatti területtől a légcső felső végéig terjed.

Sugárérzékenyítő gyógyszer: olyan gyógyszer, amely fokozza a daganatok sugárérzékenységét.

Sugárfizikus: a besugárzó készülékek működését ellenőrző és az onkoradiológussal együttműködő, a sugárterápiás terv elkészítésében részt vevő szakember.

Sugárkezelés mellékhatása: a sugárterápia - akárcsak a kemoterápia - mind az egészséges, mind a rákos sejtekre hat. A mellékhatások leginkább a kezelés dózisától és a besugárzott testrésztől függnek. Gyakori mellékhatás a fáradtság, a bőrelváltozások a besugárzott területen, az étvágytalanság, a hányinger és a hasmenés.

Sugárkezelés, sugárterápia (irradiáció), radiációs terápia: radioaktív sugárral végzett kezelés (besugárzás), amelynek célja a daganat elpusztítása. Nagy energiájú röntgen-, neutron- és más típusú sugárzást alkalmaznak a ráksejtek elpusztítására és a daganat méretének csökkentésére. A besugárzás jöhet egy testen kívüli gépből (sugárkezelés külső sugárforrásból) vagy radioizotópoknak nevezett anyagokból. A radioizotópok sugárzást bocsátanak ki, ezeket a daganatba vagy a daganat mellé, illetve a daganatsejteket tartalmazó terület közelébe helyezik. Ezt a típusú irradiációs terápiát belső sugárkezelésnek, implantációs irradiációnak, szövetközti besugárzásnak vagy rövidterápiának (brahiterápia) nevezik. A szisztémás sugárkezelés során radioaktív anyagokat alkalmaznak, ilyenek a radioaktív anyaggal jelzett, ún. monoklonális antitestek, amelyek a keringéssel a test minden részébe eljutnak. A sugárterápiát más néven radioterápiának is nevezik.

Sugárterapeuta: lásd radioterapeuta.

Sugárterápiás asszisztens: a besugárzó készüléket működtető személy.

Sugárterápiás nővér: sugárterápiában részesülő betegek ellátására szakosodott nővér.

Sugárterápiás onkológus: lásd radioterapeuta, onkoradiológus.

Sugárzás: hullámok vagy részecskék által hordozott energia.

Supraglottis: ejtsd szupraglottisz. A gége felső szakasza, a hangszalagok feletti terület, itt található a gégefedő (epiglottisz) is.

Szájgarat: a lágyszájpadot, a nyelvgyököt, a mandulákat és a garat egy részét tartalmazó terület.

Szájsebész: a fej-nyak területén sebészi jártassággal, fogorvosi képzettséggel is rendelkező szakember. Feladata a daganatok korai felismerése (kezelése) mellett az arc-, állcsontsérültek ellátása, fejlődési rendellenességek, deformitások sebészi kezelése, gyulladásos állapotok kezelése, fogsebészeti műtetek, arcüregműtétek végzése, nyálmirigybetegségek kezelése.

Száraz orgazmus: a szexuális izgalom csúcspontja ondókilövellés nélkül.

Szegmentális mastectomia: ejtsd masztektómia. A rák és a daganat körüli emlőszövetek eltávolítása, valamint a daganat alatti mellkasi izmok borításának eltávolítása. Általában a hónalj alatti nyirokcsomók egy részét is eltávolítják. Néha parciális mastectomiának (részleges emlőműtétnek) is nevezik.

Széklet (faeces): ejtsd fécesz. A bélmozgások segítségével megformálódott salakanyag.

Székletvér vizsgálata: a székletben található rejtett, kis mennyiségű vérzés kimutatására alkalmas (a rák vagy a polip olykor vérzik).

Szekunder: másodlagos: a daganat eredeti kiindulási helyétől eltérő megjelenése.

Szemölcs: kiemelkedő szövetszaporulat a bőr vagy más szervek felszínén.

Szigmoidoszkópia: a szigmoszkópnak nevezett, fényforrással ellátott műszer segítségével az orvos betekint a végbélbe és a vastagbél alsó szakaszába (a szigmabélbe), továbbá polipokat vagy más szövetet távolíthat el mikroszkópos vizsgálat céljára.

Szimuláció: a besugárzás előtt a célterület lokalizálása és bejelölése.

Szisztémás: a teljes testet érintő.

Szisztémás kezelés: olyan kezelés, melynek során a vérpályába jutó anyagok a test bármely részében levő daganatsejteket elérik, és kifejtik rájuk hatásukat.

Szonogram: a test egyik belső területének számítógép segítségével létrehozott képe; úgy alakul ki, hogy a hanghullámok visszaverődnek a szervekről és más szövetekről. Ultraszonogramnak vagy ultrahangnak is nevezik.

Szőrtüsző: a bőr felszínén található mélyedések vagy nyílások, ezeken keresztül nőnek ki a szőrszálak.

Szövet: az emberi test alkotórészeinek csoportja. Megkülönböztetünk pl. hámszövetet (ilyen a bőr, a nyálkahártya), csontszövetet, kötőszövetet, zsírszövetet.

Szteroidok: olyan szerek, melyek a duzzanatot és gyulladást csökkentik.

Sztóma: a műtét során a vastagbél daganatos szakaszát meghatározott méretű biztonsági zónával együtt eltávolítják, és azonnal vagy egy későbbi műtét során helyreállítják a bél folytonosságát. Ha a végbélnyílást nem lehet megmenteni, a hasfalon úgynevezett sztómát, vendégnyílást (a görög sztóma szó szájadékot jelent) készítenek. A sztómával való együttélést, a sztóma ápolását az erre a célra kiképzett szakszemélyzet tanítja meg a betegnek.

Szuperficiális: felszínes, a felszínen lévő sejteket érintő, pl. daganat. Ezek a daganatok nem invazívak.

Szűrés: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja egy addig nem ismert, rendszerint panaszt még nem okozó betegség felderítése.

Tápanyagok: az ételeket felépítő kémiai összetevők (fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin és ásványi anyag), amelyek a növekedéshez és az egészséges működéshez szükségesek.

Táplálkozás: a táplálékok és tápanyagok felvétele és hasznosítása. Három lépésből álló folyamat: 1. étkezés, a táplálék felvétele; 2. a táplálék lebontása összetevőire; 3. felszívódás és a tápanyagok eljuttatása a szervezet minden részébe a vérárammal, ahol azok mintegy üzemanyagként számtalan célra felhasználásra kerülnek. A megfelelő táplálkozás lényege, hogy elegendő tápanyaggal lássuk el a szervezetet.

Tartály: kis, műanyag vagy fém tartó, amelyet műtéti úton a bőr alá helyeznek, és egy centrális vénás katéterhez kapcsolnak. Speciális tű segítségével vér vagy folyadék juttatható a testbe vagy abból ki a tartályon keresztül.

Teleangiektázia: a bőrfelszínen elhelyezkedő kis vörös értágulat.

Teljes androgénblokád: komplex kezelés, ami antiandrogének adásából és (sebészi vagy gyógyszeres) kasztrációból áll. Lásd még kasztráció.

Teljes parenterális táplálás (TPN): ha a beteg képtelen a megfelelő táplálkozásra, a szükséges tápanyagokat intravénásan (az egyik vénán keresztül) juttatják a szervezetbe.

Tesztoszteron: a férfi nemi jelleg kialakulásáért és fenntartásáért felelős hormon.

Thoracocentesis: ejtsd torakocentézis. A mellkasfalon tűvel vagy más hasonló eszközzel történő áthatolás mintavétel céljából.

Thoracotomia: ejtsd torakotómia. A mellkas sebészi úton történő megnyitása.

Totális (teljes) mastectomia: ejtsd masztektómia. Az emlő eltávolítása. Egyszerű mastectomiának is nevezik.

Totális androgénblokád: férfi hormonok (androgének) kiiktatására szolgáló terápia, melyet műtéti úton, hormonterápiával vagy kombinációs terápiával érhetnek el.

Trachea: légcső.

Tracheoesophagealis punkció: ejtsd tracheoözofageális. A sebész által készített, a nyelőcsövet és a légcsövet összekötő, apró nyílás, amelyen egy szelepet helyez el. A szelep biztosítja, hogy a táplálék ne kerüljön a légcsőbe, a levegő viszont bejusson a nyelőcsőbe, így biztosítja a nyelőcsőbeszéd feltételeit. Lásd még nyelőcsőbeszéd.

Tracheotómia: műtéti eljárás, amelynek során mesterséges nyílást képeznek a légcső és a külvilág között. Magát a nyílást tracheotómiás nyílásnak nevezik.

Tracheotómiás kanül: 5-7,5 cm hosszú, hajlított, fém- vagy műanyag cső, amelyet a tracheotomiás nyílásba vagy a tracheosztómába helyeznek, feladata a tracheotomiás nyílás vagy sztóma nyitva tartása.

Tracheotómiás szelep: kb. 1,5-4 cm hosszú műanyagcső, amelyet a tracheosztómába helyeznek, feladata a levegőáramlás irányítása, a laringektomizált beteg beszédének elősegítése.

Transurethralis resectio (TUR): műtét, amely során egy speciális eszközt vezetnek fel a húgycsövön keresztül, és távolítják el pl. a húgyhólyag egy részét.

Transzfúzió: vérátömlesztés. Vér, vérplazma vagy plazmapótszer bejuttatása a véráramba.

Transzrektális ultrahangvizsgálat: a prosztata - nagysága és anatómiai elhelyezkedése miatt - jól vizsgálható a végbélbe vezetett ultrahang-vizsgálófejjel. Ezt a vizsgálatot alkalmazzák műtét utáni kontrollvizsgálatra, valamint a prosztatarák szűrésére is.

Transzuretrális prosztatareszekció (TURP): a prosztata szövetének egy részét eltávolító műtéti beavatkozás, melyet a húgycsövön felvezetett eszközzel hajtanak végre.

Tuberkulózis (tbc): a tuberkulózis baktérium okozta fertőző betegség, rendszerint a tüdőt érinti, de más szervekben is jelentkezhet (pl. csont, vese stb.).

Tumor (daganat): túlzott sejtosztódás eredményeképpen létrejövő rendellenes szövetszaporulat (daganat). A tumorok semmilyen hasznos funkcióval nem bírnak. Lehet benignus (jóindulatú) vagy malignus (rosszindulatú).

Tumor debulking: ejtsd tumor dibalking. A műtét során a lehető legnagyobb mennyiségű daganat eltávolítása.

Tumormarker: olyan anyag, amely időnként a szokásosnál nagyobb mennyiségben található a vérben, más testnedvekben vagy szövetekben. Valamilyen rákos daganat jelenlétére utal a szervezetben. A tumormarkerek közé tartozik például a CA 125 (petefészekrák), a CA 15-3 (emlőrák), a CEA (a petefészek, a tüdő, az emlő, a hasnyálmirigy és a gyomor-bélrendszer rákos folyamatai), a PSA (prosztatarák). A tumormarkereket biológiai markereknek is nevezik.

Tumorvakcina: olyan anyag vagy anyagcsoport, amely a szervezet immunrendszerét a daganat vagy a különféle kórokozók (vírusok, baktériumok) elleni védekező reakcióira készteti. A vakcina segítheti a szervezetet a daganatos sejtek vagy kórokozók felismerésében és elpusztításában.

Tüdőgyulladás: a tüdő rendszerint kórokozó (pl. baktérium, vírus stb.) által okozott gyulladásos betegsége.

Tüdőtágulás: emfizéma. Kóros levegőgyülem a tüdőben.

Ultrahangkép (szonogram): számítógép által megjelenített kép a test belsejének különböző részeiről, a különböző szervekről, szövetekről visszavert hanghullámok alapján.

Ultrahangvizsgálat (UH, ultraszonográfia): az ultrahang az emberi füllel hallhatónál magasabb rezgésszámú hang. Az ultrahang a különböző szervekről visszaverődik, ezt ábrázolva kimutathatók az esetleges kóros eltérések.

Ultraibolya-sugárzás: UV-sugárzás. A napból érkező sugárzás láthatatlan energianyalábjai. Az UV-sugárzás károsíthatja a bőrt, és melanomát, illetve más bőrdaganatot okozhat. A földfelszínre érkező UV-sugárzás két részből áll, UV-A és UV-B sugarakból. Az UV-B sokkal inkább felelős a napégésért, az UV-A viszont mélyebbre hatol a bőrben. A kutatók már régóta gyanúsítják az UV-B-sugárzást azzal, hogy elősegíti a melanoma és más bőrdaganatok kialakulását. A mai szakmai álláspont szerint, nemcsak az UV-B, hanem az UV-A is hozzájárul a bőr korai öregedéséhez, és a daganatos folyamat elindításához. Így ma már olyan napfényvédők alkalmazása javasolt, amik mind a két típusú UV-sugárzást kiszűrik, elnyelik vagy visszaverik.

Urogenitális rendszer: a szervezet azon részei, amelyek a szaporodásban, a salakanyagok vizelet formájában történő eltávolításában vagy a két funkcióban együtt vesznek részt.

Urológus: a férfi nemi és húgyúti szervek, valamint a női húgyutak betegségeire szakosodott orvos.

Urosztómia: sebészi eljárás, amely során a szervezet belsejéből a külvilág felé egy nyílást készítenek, hogy a vizelet ezen az újonnan létrehozott úton keresztül tudjon távozni a szervezetből.

Uterus: ejtsd uterusz. Méh. Kicsi, üreges, körte alakú szerv, amely a női medencében helyezkedik el. Ebben a szervben fejlődik a magzat.

Vagina: hüvely. Izmos cső, amely a méhtől indulva kivezet a testből. Szülőcsatornának is nevezik.

Vastagbél: a bélrendszer vastag, csőszerű része, amely felfelé a vékonybélben, lefelé a végbélben folytatódik. A vastagbélben zajlik a víz és egyes tápanyagok és ionok felszívódása a megemésztett táplálékból. A megmaradó anyagokból formálódik a széklet, s a vastagbélen, majd a végbélen keresztülhaladva, a végbélnyíláson át távozik a szervezetből.

Vazektómia: az a műtéti beavatkozás, melynek során lekötik azt a két csövet, amely a herékből elvezeti a spermát.

Végbél: lásd rektum.

Vékonybél: az emésztőrendszer kisebb átmérőjű, izmos falú, mintegy négy és fél méter hosszú, a gyomor és a vastagbél közötti része.

Vékonytű-aspiráció: szövet vagy folyadék eltávolítása egy tű segítségével mikroszkópos vizsgálat céljára. Más néven tűbiopsziának is nevezik.

Vény nélkül kapható: orvosi recept nélkül kapható. OTC (over the counter).

Vérlemezke: a vér alkotóeleme, amely a véralvadásban, a vérzés elállításában játszik nélkülözhetetlen szerepet.

Vérsejtszám: a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma a vérben.

Vérszegénység: anémia. A vörösvérsejtek számának vagy hemoglobintartalmának csökkenésével járó állapot.

Vesék (ren): páros szervek a hasban, amelyek a vérből vizelet formájában kiválasztják a káros anyagokat, valamint eritropoetint termelnek (vagyis egy olyan anyagot, mely fokozza a vörösvérsejtek termelődését). A vesék a vérnyomás szabályozásában is szerepet játszanak.

Vitaminok: a szervezet számára a növekedéshez és az erőnlét fenntartásához nélkülözhetetlen anyagok, amelyekből kis mennyiségekre van szükség. Ilyenek például az A-, a C- és az E-vitamin.

Vizelet: vizet és káros anyagokat tartalmazó folyadék. A vesékben képződik, a húgyhólyagban tárolódik, és a húgycsövön keresztül távozik a testből.

Vízíhajtó: lásd diuretikum.

Vörösvérsejt: eritrocita. A szervezet minden részébe oxigént szállító sejt.

Weber-teszt: lásd okkult vér vizsgálata a székletben.

SpringMed Kiadó Kft. | 1113 Budapest Bartók Béla út 96. IV. em. 2. | Tel: 279 0528, 279 0527 / 06-20 511-6269 | E-mail: info[kukac]springmed.hu
SpringMed Könyvsarok  | 1117 Budapest Fehérvári út 12. (Rendelőintézet) | Tel.: 279 2100/2232 mellék