Lágy szájpad: a kemény szájpad folytatása a garat felé. Izomból és az azt borító nyálkahártyából áll.

Laparotómia: sebészi metszés a hasfalon.

Laphámsejt: lapos sejtek, amelyek mikroszkóp alatt vizsgálva halpikkelyhez hasonlóak. Ezek a sejtek borítják a test külső és belső felszínét.

Laringektómia: műtéti beavatkozás, amelynek során a gége egy részét (parciális laringektómia) vagy egészét (totális laringektómia) eltávolítják.

Laringoszkóp: a gége vizsgálatára szolgáló, vékony, fényforrással ellátott cső.

Larynx: ejtsd larinx. Lásd gége.

Laterális (lateralis): oldalsó.

LE-sejtek: szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek vérében található kóros fehérvérsejtek.

Légcső (trachea): a gégéből a tüdőbe vezető porcos falú cső.

Légzőrendszer: a légzést szolgáló szervek összessége. Részei az orrüreg a melléküregekkel, a garat, a gége, a légcső, a hörgők, a tüdő.

Leukocita (leucocyta): fehérvérsejt.

Leukoplákia: daganatmegelőző (precancerosus, ejtsd prekancerózus, premalignus) állapot. Az orca, a nyelv, a szájfenék, a szájpad, az ajkak nyálkahártyáján vagy a fogínyen található, le nem törölhető fehér folt, amelyből rákos daganat alakulhat ki.

Lewy-testes demencia: ejtsd levi-testes. A demencia egy típusa, amelyben Lewy-testeknek nevezett kóros fehérjeképződmények fordulnak elő az agyban. A Lewy-testes demenciában szenvedőknek általában napról-napra változékonyabbak a szellemi képességeik, mint egyéb demenciafajták esetében. Panaszmentes időszakokkal váltakozik, emellett azonban más panaszok, mint pl. hallucinációk is fellépnek, valamint gyakori összeesés és a neuroleptikumokkal szembeni túlérzékenység is jellemző rá.

Lézerfény: magas rezgésszámú, jól irányítható, erős energiát hordozó (ezért pl. szövetroncsoló hatású) fénysugár.

Lézerterápia: lézerrel egyes sejtek, sőt a sejtek bizonyos részei szelektíven sugározhatóak be. Kis intenzitású lézersugár a sebgyógyulást serkenti, és a keletkező heg szilárdságát fokozza.

Ligamentum: szalag, ínszalag.

Limfadenitisz (lymphadenitis): nyirokcsomó-gyulladás.

Lipidek: vérzsírok. Összetevőik összkoleszterin ("rossz" LDL-koleszterin és "jó" HDL-koleszterin) és trigliceridek.

Lipolízis: zsírbontás.

Liquor: ejtsd likvor. Az agyvelőt és a gerincvelőt körülvevő folyadék.

Lobularis in situ carcinoma: lebenykés, helyben kialakult rák, amelyben kóros sejtek vannak az emlőlebenyben. Ez az állapot nem alakul invazív rákká. Mindemellett azt jelzi, hogy a mellrák kialakulásának nagy a kockázata.

Lobus: egy adott szerv egy bizonyos része, úgynevezett lebenye. Lobusok találhatók a májban, tüdőben, emlőben, agyban.

Lokális injekció: a beteg, fájó testrészbe adott injekció, amely általában érzéstelenítő és/vagy gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz.

Lordózis (lordosis): a gerinc előredomború íve a nyaki és az ágyéki szakaszon. Az ív lelapulása panaszokhoz vezethet (lásd még kifózis).

Lumbágó (lumbago): ágyéki, keresztcsonti fájdalom.

Lumbálpunkció (lumbalpunctio): gerinccsapolás, amikor diagnosztikus célból agyvizet vesznek a gerinccsatornából.

Lupus erythematodes: lásd szisztémás lupusz eritematódesz.

Luteinizáló hormont felszabadító szer: olyan gyógyszer, amely a szexuális hormonok termelődését gátolja. Férfiakban a tesztoszteronszint, nőkben az ösztrogének és más nemi hormonok szintjének csökkenését váltja ki.

Lyme artritisz (Borreliózis): fertőző betegség. A kórokozója kullancscsípéssel kerül a szervezetbe. Típusos esetben piros, a széle felé terjedő bőrkiütés alakul ki. Lázzal, fejfájással, ízületi- és izomfájdalommal járhat. Később az előző tünetek eltűnnek, majd ízületi- és ideg-, szív- és agyhártyagyulladás jelenhetnek meg. Hónapokkal, évekkel a fertőződés után sokízületi gyulladás, ideggyulladás és bőrelváltozások képében kialakulhat a betegség ún. krónikus szakasza. A fertőzést követően a betegek vérében a kórokozó ellen termelődött ellenanyag kimutatható. Az időben alkalmazott antibiotikus kezelés a betegséget általában meggyógyítja.

Lymphoedema: ejtsd limfödéma. Az az állapot, amikor a felesleges nyirok a szövetekben tárolódik, és megduzzadásukat okozza. Kialakulhat a karban vagy a lábon azt követően, hogy a hónalji, illetve lágyékhajlati nyirokcsomókat eltávolítják vagy besugarazzák.

Lötyögő térd (genu laxum): ép térdízületben a tok és a szalagok megakadályozzák, hogy az ízület oldalirányban, vagy nyújtáskor 180°-on túl elmozduljon. Ha valamilyen sérülés vagy betegség ezeket károsítja, a térd előre-hátra vagy oldalirányba el tud billenni. A járás bizonytalanná válik, a térd könnyen megbicsaklik, megrándul, begyullad. Enyhe esetben térdtok elegendő lehet a térd megtámasztására, súlyosabb esetben műtét szükséges.