A környezetszennyezés, a táplálkozási szokások és az életmódbeli tényezők összefüggése az allergiás betegségek gyakoriságával, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársainak az ország több városában végzett vizsgálatai már az 1980-as években felhívták a figyelmet arra, milyen fontos ismernünk a külső levegőben található allergéntényezők összetételét és mennyiségét. Indokolttá vált tehát, hogy 1990-ben az európai minták alapján elkezdődött az Aerobilógiai Hálózat Kiépítése, amely pályázati, intézményi és költségvetési támogatással 2003-ban már 14 állomással üzemel - az ÁNTSZ megyei intézetei, ill. a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gondozásában - február elejétől október végéig.
A pollencsapdák a fák koronája felett elhelyezkedő szállópor-mintavevők. Az egy nap alatt átszívott levegő mennyisége (14 köbméter) megfelel az emberi tüdő napi légforgalmának. Ez a levegőmennyiség egy 2x14 mmes nyíláson át áramlik, és a nyílás mögött elhelyezkedő forgódobra erősített szalag tapadós anyagára csapódnak a részecskék. Az egynapi mintát reprezentáló szalagot tárgylemezen rögzítik, festik, majd a mikroszkópos leolvasás után kiszámítható az adott nap 24 órás átlagos pollenkoncentrációja pollen/köbméter egységben.
A klímánkra legjellemzőbb 32 allergiát kiváltó növény- és gombafajtát tüntetik fel az ún. pollenjelentésben. Fontosnak tartjuk az allergiás betegekkel foglalkozó orvosok és a lakosság rendszeres tájékoztatását, elsősorban az egyes fajok megjelenéséről, tömegessé válásáról, ill. a pollenszórás befejezéséről, hogy a betegek a legoptimálisabban időzíthessék a gyógyszerfogyasztást. A pollenjelentés folyamatosan elérhető a www.antsz.gov.hu/oki honlapon.
A mérsékelt éghajlatú többi ország adatsorától eltérően, már a munka kezdetén kitűnt a hosszantartó és igen magas parlagfűpollen-koncentráció. A parlagfű elterjedésének visszaszorítására a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) tette lehetővé, hogy az ÁNTSZ minden egyes megyei intézete részt vegyen parlagfűakcióprogramok szervezésében. Minden egyes megyei ÁNTSZ-ben kineveztek egy-egy "parlagfűkoordinátort", akik folyamatosan részt vesznek a munkában.
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának fő feladata a program céljainak ismertetése a lakossággal, központilag és helyileg készített felvilágosító anyagok (önkormányzati tájékoztató, tanári kézikönyv, szórólapok, plakátok, video, CD) segítségével, a kapcsolattartás megyei és városi szinten a társhatóságokal, ill. a megadott szempontok szerinti adatgyűjtés.
A megyei/fővárosi intézetek munkatársai 1997 óta éves beszámolókat készítenek, amelyek jól tükrözik a haladást és a fejlődést mind tudati, mind a gyakorlati szinten. A több év alatt felhalmozott tapasztalatok alapján optimisták vagyunk a jövőt illetően - az allergiás betegségek gyakoriságának növekedése mérséklődhet az elkerülő magatartással. A tüneteket kiváltó okok jóval szélesebb körben ismertek, mint korábban, és egyre többen tesznek is az allergénben szegényebb környezet megvalósításáért. E munkában az egyéb minisztériumok és civil szervezetek mellett úgy érezzük, az ÁNTSZ munkája is nagy szerepet játszik most és remélhetően a jövőben is. A hálózat munkatársaira alapozva alakult meg 2001-ben a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság keretében az Aerobiológiai szekció, ami tudományos fórumot biztosít a monitorzók és a klinikusok közötti párbeszédre.

Dr. Farkas Ildikó
az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának alapítója, a MAKIT Aerobiológiai szekciójának elnöke