| Az
emlőrák a legelterjedtebb rákfajta a nők daganatos
megbetegedései között. Magyarországon évente 5400–5500
új emlőrákos esetet fedeznek fel. A téma jelentőségéhez
azonban az is hozzátartozik, hogy az emlőrák ma már
a gyógyulást biztosító stádiumban felismerhető rendszeres
önvizsgálattal és a mammográfiás szűrővizsgálaton
való részvétellel, ugyanakkor mindmáig kevesen élnek
ezekkel a lehetőségekkel. Nem is szorul hát további
magyarázatra, miért szenteltünk külön fejezetet ennek
a betegségnek.
Veszélyeztető tényezők
Az emlőrák kialakulásának pontos okát nem ismerjük,
a tapasztalat alapján azonban elmondható, hogy az
emlőrák gyakrabban fordul elő az idősebb korosztályban,
35 éves kor alatt nagyon ritka. A legtöbb emlőrákos
eset 50 éves kor környékén jelentkezik, de 60 év
fölött kifejezetten magas a kockázat. Fehér nőkben
gyakoribb, mint az afrikaiakban és az ázsiaiakban.
Bár számos veszélyeztető tényezőt ismerünk (15.
táblázat) viszonylag keveset tehetünk a daganat
kialakulása ellen. A veszélyeztető tényezők fennállása
nem azt jelenti, hogy a rák biztosan kialakul, hanem
azt, hogy a kialakulás kockázata nő. Sok olyan beteg
van, akinél egyetlen veszélyeztető tényező sem igazolható
és fordítva.
| 15.
táblázat. Az emlőrák kialakulásának kockázatát
növelő tényezők |
| Emlőrák
a kórtörténetben |
Aki már egyszer megbetegedett
emlőrákban, az újabb kialakulás kockázata nő |
| Emlőrák a családban |
Vérrokonoknál jelentkezett
emlőrák (főleg, ha fiatalkorban) |
| Rákmegelőző állapotok |
Szövettani vizsgálattal kimutatható,
egyes kóros szöveti elváltozások talaján emlőrák
fejlődhet ki |
| Genetikai elváltozások |
Egyes (már azonosított) gének
megváltozása esetén |
| Ösztrogén |
Tartós hormonpótló kezelés |
| Késői terhesség |
Gyakoribb az emlőrák a 30
éves kor felett szült nőknél |
| Az emlők sűrűsége |
Gyakoribb az emlőrák, ha az
emlőszövetben a zsírszövet dominál |
| Sugárkezelés |
Főként 30 éves kor alatt |
| Alkoholfogyasztás |
Túlzott alkoholfogyasztás
feltehetően kismértékben emeli a kockázatot |
Mit tehetünk? – A korai felismerés
Amint már említettük, a kialakulás kockázatát tőlünk
független, nem befolyásolható tényezők fokozzák,
melyek csökkentése érdekében nem sokat tehetünk.
Mégis a mi kezünkben van az egészségünk megőrzésének
kulcsa, hiszen az emlőrák korai felismerésére megfelelő
eljárások állnak rendelkezésre! A korai felismerés
a gyógyulás záloga és az emlő megtartásának is feltétele.
Az emlők önvizsgálata
Bár az önvizsgálat, sőt a nőgyógyászati emlővizsgálat
sem helyettesítheti a mammográfiás szűrést, általános
tapasztalat, hogy mindmáig leginkább a nők maguk
ismerik fel akár a jóindulatú, akár rosszindulatú,
de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat
a saját emlőjükben. Fontos tudnunk, hogy minden
nő emlője eltérően reagál a változásokra, amelyek
összefüggenek az életkorral, a menstruációs ciklussal,
a terhesség alatti változásokkal, a menopauzával,
a fogamzásgátló tabletták vagy más hormonkészítmények
szedésével. Az emlők egyenetlenségei, darabossága
normális jelenség. Az emlők duzzanata, érzékenysége
szintén normális dolog a menstruáció alatt vagy
közvetlenül előtte. Az önvizsgálatot lényege tehát
nem a daganatkeresés, hanem a saját emlők alakjának,
tapintatának, ciklikus és a korral járó változásainak
megismerése, hogy felismerjük, ha valami a megszokottól
eltérő, azaz tudjuk, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az emlők önvizsgálata rendszeresen és módszeresen
végzendő: 20 éves kor felett, hónapról hónapra,
a menstruációt követő 5-7. napon, amikor az emlők
puhák és jól áttapinthatók, a menopauzában lévő
nőknél pedig a hónap egy meghatározott, szabadon
megválasztott napján (24. ábra). Ha a bőr megvastagodását,
az emlőben csomót, vagy a bimbó váladékozását észleljük,
forduljunk orvoshoz.
24.
ábra. Az emlők önvizsgálata
|