Az emlőrák
« Előszó  
Az emlőrák a legelterjedtebb rákfajta a nők daganatos megbetegedései között. Magyarországon évente 5400–5500 új emlőrákos esetet fedeznek fel. A téma jelentőségéhez azonban az is hozzátartozik, hogy az emlőrák ma már a gyógyulást biztosító stádiumban felismerhető rendszeres önvizsgálattal és a mammográfiás szűrővizsgálaton való részvétellel, ugyanakkor mindmáig kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel. Nem is szorul hát további magyarázatra, miért szenteltünk külön fejezetet ennek a betegségnek.

Veszélyeztető tényezők

Az emlőrák kialakulásának pontos okát nem ismerjük, a tapasztalat alapján azonban elmondható, hogy az emlőrák gyakrabban fordul elő az idősebb korosztályban, 35 éves kor alatt nagyon ritka. A legtöbb emlőrákos eset 50 éves kor környékén jelentkezik, de 60 év fölött kifejezetten magas a kockázat. Fehér nőkben gyakoribb, mint az afrikaiakban és az ázsiaiakban.
Bár számos veszélyeztető tényezőt ismerünk (15. táblázat) viszonylag keveset tehetünk a daganat kialakulása ellen. A veszélyeztető tényezők fennállása nem azt jelenti, hogy a rák biztosan kialakul, hanem azt, hogy a kialakulás kockázata nő. Sok olyan beteg van, akinél egyetlen veszélyeztető tényező sem igazolható és fordítva.

15. táblázat. Az emlőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők
Emlőrák a kórtörténetben Aki már egyszer megbetegedett emlőrákban, az újabb kialakulás kockázata nő
Emlőrák a családban Vérrokonoknál jelentkezett emlőrák (főleg, ha fiatalkorban)
Rákmegelőző állapotok Szövettani vizsgálattal kimutatható, egyes kóros szöveti elváltozások talaján emlőrák fejlődhet ki
Genetikai elváltozások Egyes (már azonosított) gének megváltozása esetén
Ösztrogén Tartós hormonpótló kezelés
Késői terhesség Gyakoribb az emlőrák a 30 éves kor felett szült nőknél
Az emlők sűrűsége Gyakoribb az emlőrák, ha az emlőszövetben a zsírszövet dominál
Sugárkezelés Főként 30 éves kor alatt
Alkoholfogyasztás Túlzott alkoholfogyasztás feltehetően kismértékben emeli a kockázatot

Mit tehetünk? – A korai felismerés

Amint már említettük, a kialakulás kockázatát tőlünk független, nem befolyásolható tényezők fokozzák, melyek csökkentése érdekében nem sokat tehetünk. Mégis a mi kezünkben van az egészségünk megőrzésének kulcsa, hiszen az emlőrák korai felismerésére megfelelő eljárások állnak rendelkezésre! A korai felismerés a gyógyulás záloga és az emlő megtartásának is feltétele.

Az emlők önvizsgálata

Bár az önvizsgálat, sőt a nőgyógyászati emlővizsgálat sem helyettesítheti a mammográfiás szűrést, általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább a nők maguk ismerik fel akár a jóindulatú, akár rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat a saját emlőjükben. Fontos tudnunk, hogy minden nő emlője eltérően reagál a változásokra, amelyek összefüggenek az életkorral, a menstruációs ciklussal, a terhesség alatti változásokkal, a menopauzával, a fogamzásgátló tabletták vagy más hormonkészítmények szedésével. Az emlők egyenetlenségei, darabossága normális jelenség. Az emlők duzzanata, érzékenysége szintén normális dolog a menstruáció alatt vagy közvetlenül előtte. Az önvizsgálatot lényege tehát nem a daganatkeresés, hanem a saját emlők alakjának, tapintatának, ciklikus és a korral járó változásainak megismerése, hogy felismerjük, ha valami a megszokottól eltérő, azaz tudjuk, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az emlők önvizsgálata rendszeresen és módszeresen végzendő: 20 éves kor felett, hónapról hónapra, a menstruációt követő 5-7. napon, amikor az emlők puhák és jól áttapinthatók, a menopauzában lévő nőknél pedig a hónap egy meghatározott, szabadon megválasztott napján (24. ábra). Ha a bőr megvastagodását, az emlőben csomót, vagy a bimbó váladékozását észleljük, forduljunk orvoshoz.

24. ábra. Az emlők önvizsgálata

IDEGEN SZAVAK MAGYARÁZATA
Mammográfia: Az emlő röntgenvizsgálata.
Nyirokcsomók: Kis, bab alakú szervek, amelyek a nyirokrendszer csatornái (nyirokerek) mentén helyezkednek el. A nyirokcsomók speciális sejteket tartalmaznak, amelyek a nyirokban csapdába ejtik a testben haladó baktériumokat és daganatsejteket, így a test immunrendszerének részét képezik. A nyirokcsomók csoportokban találhatóak a hónaljban, a lágyékhajlatban, a nyakon, a mellkasban és a hasban.
Ödéma: Vizenyő, a sejtek közötti folyadék felhalmozódása a szövetekben.
GONDOLJUK ÁT MÉG EGYSZER!
  • Az emlőrák a nők körében a legtöbb áldozatot szedő rákfajt – 25. ábra. Az emlőrák
  • Elsődleges megelőzése érdekében nem sokat tehetünk, de a korai felismeréssel az emlőrák okozta halálesetek száma drasztikusan csökkenthető lenne.
  • Az emlőrák hosszú ideig nem okoz tüneteket, ezért alattomos betegség.
  • A korai felismerés egyik eszköze az emlők rendszeres önvizsgálata, ami azonban semmiképpen sem helyettesíti a mammográfiás emlőszűrésen való részvételt.
  • Magyarországon működik lakossági emlőszűrés, a 45-65 év közötti nőket kétévente bátorítják levélben a szűrésen való részvételre.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen gyakori az emlőrák?
2. Soroljunk fel néhány veszélyeztető tényezőt!
3. Hogyan csökkenthető a halálos kimenetelű emlőrák kialakulásának kockázata?
4. Mondjuk el az emlő önvizsgálatának helyes lépéseit!
5. Kinek kell mammográfiás szűrővizsgálatra járnia?
6. Mi a szűrővizsgálat jelentősége?
Mi a rák?
A rák fajtái és előfordulása
A rák kiváltó okai
Hogyan csökkenthető a kockázat?
A rák korai felismerése
A rákszűrővizsgálatok
A rák kezelési lehetőségei
A tüdő rosszindulatú daganatai
Az emlőrák
Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatai
A női nemi szervek rosszindulatú daganatai
A férfi nemi szervek rosszindulatú daganatai
A bőr rosszindulatú daganatai
A leukémia
  Előszó »
       
Tüdőgondozók, szakrendelők
Emlőszűrő állomások Szűrővizsgálatok Ajánlott irodalom
Táplálkozási ajánlások Étrend Testtömegindex Szójegyzék