A rákos betegek kezelésére többféle módszer is rendelkezésre áll. A műtéti kezelés, a kemoterápia, a sugárkezelés, az immunterápia és a hormonterápia, illetve ezek kombinációja sokféle választási lehetőséget kínál az onkológus szakorvosnak. A rákos betegségek sokfélesége ad okot arra, hogy a beteg kezelésében rendszerint többféle orvosi szakterület specialistája vesz részt. A kezelőcsapat vezetője rendszerint az onkológus szakorvos, de szükség esetén sor kerül sebész, sugárterápiás szakorvos, és adott szervre szakosodott szakorvos bevonására is. Ezek a szakemberek együttesen jutnak döntésre a beteg kezelését illetően.
A daganatos beteg kezelésére nincs minden egyes betegnél egyformán alkalmazandó "alaprecept", a kezelési tervet mindig személyre szabottan alakítják ki (15. ábra). A kezelési terv meghatározásánál nemcsak magát a rákbetegséget veszik figyelembe, hanem a daganat méretét, elhelyezkedését, a laboratóriumi, szövettani és más vizsgálati eredményeket, a betegség stádiumát (mennyire előrehaladott a betegség, adott-e a rák áttétet stb.), a családban előforduló daganatos betegségeket, a beteg korábbi betegségeit, életkorát, általános fizikai állapotát is. A kezelési tervben meghatározzák az elsődleges kezelés módját, és a szükséges kiegészítő (adjuváns) kezeléseket, amik az elsődleges kezelés hatásosságát hivatottak fokozni.

15. ábra. A kezelési tervet mindig személyre szabottan alakítják ki

A kezelés lehet helyi, amikor az adott beavatkozás csak a daganat helyén hat, ilyen a műtét és a sugárkezelés. A kezelés másik fajtája az ún. szisztémás kezelés, ilyen a kemoterápia, az immunterápia és a hormonterápia, amikor a kezeléssel a daganatos sejtek szerte a szervezetben elérhetők és elpusztíthatók.
A kezelés célja a daganat teljes kiirtása, lehetőség szerint az utolsó daganatos sejtig, a kiújulás (recidíva) megelőzése érdekében. Ha a betegséget idejekorán észlelik, a legtöbb daganat esetében jó eséllyel gyógyítható! Az előrehaladottabb stádiumban észlelt, így teljesen nem gyógyítható daganatos beteg panaszmentes élete is jelentősen meghosszabbítható a mai korszerű módszerekkel.

A sebészi kezelés – műtét

A műtét mellett ma már több kezelési lehetőség is rendelkezésre áll, bár régen ez volt az egyetlen reményteljes eljárás. A sebészeti beavatkozások egyre biztonságosabbak, a korszerű műszerek feltalálása, a képalkotó eljárások fejlődése, az antibiotikumok kifejlesztése és az altatás biztonságosabbá válása folytán. A műtét tehát még napjainkban is az egyik leggyakrabban választott és az egyik leghatékonyabb módszer a rákos betegségek kezelésében.
Ha a daganat még nem terjedt rá a környező szövetekre és még nem adott áttétet távoli szervekbe, akkor ma is a műtét kínálja a legjobb esélyt a gyógyulásra. A műtét során a sebész nem csak a látható daganatot távolítja el, hanem a körülötte lévő, épnek tűnő szövetek egy részét is, mert ott már valószínűleg vannak szabad szemmel nem látható daganatsejtek. Így biztosítja, hogy a műtét után a daganat ne újuljon ki. Ugyanezt a célt szolgálja a beteg szerv közelében található nyirokcsomók eltávolítása, mert ha a daganat esetleg már terjedni kezdett, akkor az első állomása rendszerint a közeli nyirokcsomókban található.
Sebészi kezelést alkalmaznak előrehaladott betegségekben is, noha a szervezetet ilyenkor a műtét egymagában nem tudja mentesíteni a daganatos sejtektől. Alkalmas azonban arra, hogy a daganat mennyiségét csökkentse, így valamelyest tehermentesítse a szervezetet, ezzel elősegítse az utána alkalmazott más típusú kezelések sikerét. A műtét előtt vagy után sor kerülhet sugárterápia vagy kemoterápia/immunterápia alkalmazására is. A műtét előtti kezelés célja a daganat méretének csökkentése, így akár a nem operálható daganatok is operálhatóvá válnak, s kisebb lesz a beteg műtéti terhelése. A műtét után végzett kezelés célja a műtéti beavatkozás során esetleg visszamaradt, vagy szóródott daganatos sejtek elpusztítása, ami szintén a gyógyulás esélyét növeli, és a kiújulás kockázatát csökkenti (16. ábra).

A sugárkezelés

A sugárterápia (radioterápia), besugárzás, sugaras kezelés vagy régi nevén röntgenterápia) során nagy energiájú sugarakat vagy sugárzó részecskéket használnak a betegség kezelésére. Sok-sok évvel ezelőtt az orvosok rájöttek, hogyan használható fel a sugárzás arra, hogy "belelássanak" a szervezetbe, és felfedezzék a betegséget. Valószínűleg mindenki látott már röntgenfelvételt a mellkasáról vagy fogairól, esetleg a csontokról. A rák és más betegségek kezelésére nagyobb energiájú sugárzást (a röntgensugár energiájának többszörösét) használnak. A rákkezelésben alkalmazott sugárzást speciális készülékek vagy sugárzó (radioaktív) anyagok szolgáltatják. A sugárterápiás készülékek segítségével pontosan meghatározott mennyiségű sugárzást juttatható a szervezetbe a daganatos vagy egyéb betegség helyére (18. ábra).

A nagy energiájú sugárzás elpusztítja a sejteket, vagy gátolja osztódásukat és növekedésüket. Mivel a ráksejtek gyorsabban növekednek és osztódnak, mint a körülöttük levő normális sejtek, sokféle daganatos betegség sikeresen kezelhető besugárzással. Az egészséges sejtekre is hat a sugárzás, de a rákos sejtektől elérően legtöbbjük kiheveri a sugárhatást.
Az egészséges sejtek védelme érdekében, az orvosok megszabják a sugárkezelés összdózisát, és annak megfelelő időtartamát. Amennyire lehetséges, védik az egészséges szöveteket, miközben a rákos elváltozásra céloznak.
A besugárzás célja a ráksejtek elpusztítása, s eközben az egészséges szövetek maximális védelme. A szervezetben szinte bárhol előforduló, sokféle rákbetegség kezelésére alkalmas. A daganatos betegek több mint a fele részesül valamilyen sugárkezelésben. Sokaknál a besugárzás az egyetlen szükséges terápia. Sok ezer olyan ember él daganatmentesen, akik – esetleg más kezeléssel kombinálva – sugárterápiát kaptak.

A sugárkezelés mellékhatásai

A nagy adagú (dózisú), rövid ideig tartó besugárzás, amely elpusztítja a ráksejteket, az egészséges, normál sejteket is károsíthatja, s ez okozza a sugárkezelés mellékhatásait. Van, akinél semmilyen mellékhatás nem jelentkezik, vagy kevés és enyhe formában fordul elő. Olykor azonban súlyos mellékhatások is jelentkezhetnek, de ezek legtöbbje jól ismert, könnyen kezelhető, enyhíthető, és a kezelés befejeztével rendszerint elmúlik (12. táblázat). A sugárkezelést csak akkor alkalmazzák, ha annak várható előnye – a fájdalom és a tünetek enyhülése –nagyobb, mint az esetleges mellékhatások hátránya.
Figyelem! A sugárkezelés alatt a beteg nem válik radioaktívvá, azaz a teste nem fog káros sugárzást kibocsátani! Nem kell kerülnie mások társaságát a sugárkezelés ideje alatt sem! Az ölelés, a csók és a szexuális kapcsolat sem jár veszéllyel.

A kemoterápia

A kemoterápia a rákos sejtek gyógyszeres kezeléssel végzett elpusztítását jelenti, e gyógyszereket gyakran "rákellenes" szereknek, de citosztatikumoknak nevezik.
Mint azt már az előző fejezetekből megtudtuk, a normális sejtek növekedése és pusztulása a szervezetben szigorúan ellenőrzött folyamat. A rákos sejtek azonban kontroll nélkül, gyorsan osztódnak, s egyre több sejtet képeznek. A rákellenes gyógyszerek kifejezetten a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, így a rákos sejtek növekedését vagy osztódását (szaporodását) gátolják, ezáltal elpusztítják őket. Gyakran kettő vagy több rákellenes szert alkalmaznak egy időben, mert egyes gyógyszerek erősítik egymás hatását.

A kemoterápia mellékhatásai

A ráksejtek a normális sejteknél gyorsabban osztódnak, ezért sok rákellenes gyógyszer kifejezetten a gyorsan osztódó sejteket pusztítja el. Sajnos, vannak gyorsan osztódó egészséges sejtek is, s a kemoterápia ezeket is károsíthatja. Így jönnek létre a mellékhatások (13. táblázat). A gyorsan szaporodó normális sejtek közül a leggyakrabban érintettek a vérsejtek és az emésztőszervi sejtek (száj, gyomor, belek, nyelőcső), az ivarsejtek és a hajhagymák.
Van, akinél egyáltalán nem jelentkezik mellékhatás, másoknál enyhébb vagy súlyosabb formában fordulnak elő. A egészséges sejtek a kemoterápia után fokozatosan helyrejönnek (regenerálódnak), így a mellékhatások lassan elmúlnak.

13. táblázat. A kemoterápia mellékhatásai lehetnek

Fáradtság Hányinger, hányás Fájdalom Szőrzet-és hajvesztés Vérszegénység Fertőzések Véralvadási zavarok Száj, fogíny és torok panaszok Hasmenés Székrekedés Bőr- és a körömelváltozások Idegi és izompanaszok Influenza-szerű tünetek A nemi szervek működésének megváltozása Az érzelmi élet zavarai (zavartság, depresszió)