A rákos folyamat kialakulásról, a háttérben zajló folyamatokról, a szervezet és a rák harcáról már az első fejezetben részletesen olvashattunk. Most kicsit más szempontból megvilágítva, tekintsük át rákos betegség szakaszait. Mindebből azonnal világossá válik majd a korai felismerés jelentősége és lehetőségei az egyes ráktípusok esetén.

A rákos folyamat szakaszai

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a rák nem egy "derült égből a villámcsapás", hanem hosszú, alattomos, több szakaszban zajló folyamat eredménye. A folyamat időtartamát, amíg az első rákos sejt az egész szervezetre szétterjed, s végül elpusztítja azt, számos tényező befolyásolja. Fontos tényező az elsődleges rák fajtája. Az egyes ráktípusokra jellemző, és fajtánként igen eltérő lehet a növekedés üteme, a szomszédos szövetek roncsolásának mértéke, az áttétképzési hajlam, az áttétképzés helye, az eltávolítás utáni kiújulási hajlam is. Ugyanakkor a beteg általános állapota és immunrendszerének védekezőképessége, ereje is meghatározó tényező.
A betegség szakaszainak időtartama tehát rákfajtánként eltérő, maguk a fázisok azonban lényegileg azonosak (11. ábra). (Ne feledjük, hogy a jóindulatú daganatok egészen más lapra tartoznak, azokra nem vonatkoznak az alább leírtak!)

11. ábra. A rák felismerésének lehetőségei a kialakulás ideje alatt

Önvizsgálatok

A fent vázolt drámai folyamat elolvasása után szinte magától megfogalmazódik bennünk a másodlagos megelőzés fogalma: a már beindult rákos folyamat, vagy a kialakult daganat minél korábbi felismerése! Bizonyára azonnal felmerül a kérdés is, mit tehetünk, hogy a daganatokat idejekorán felismerhessük?
Nos, először is felhívnánk a figyelmet az önvizsgálatok lehetőségére. A saját testünk rendszeres (szakszerű) megszemlélése módot ad a rák, de az enyhébb betegségek korai felismerésére is. Az önvizsgálat lényege korántsem az, hogy magunkat rendszeresen töviről hegyire átvizsgálva rák után kutassunk! Nem! Bár az önvizsgálat elkezdésére talán a jelen könyvben megosztott információk ösztönöznek, de a célja leginkább az, hogy megismerjük saját testünket, pontosan tudni fogjuk, mi az, ami normális, mi az, ami esetleg megváltozott, és ha "ne adj Isten" gyanús jelet tapasztalunk, akkor késedelem nélkül orvoshoz fordulhassunk. Az emlő, a here, a bőr, valamint az ajak és a szájüreg önvizsgálata könnyen kivitelezhető, gyors, és igazán megéri. Az önvizsgálatok helyes módjáról, és arról, hogy gyanús jelek észlelése esetén hova fordulhatunk, az adott szervről szóló fejezetben tájékozódhatunk.

Gyanújelek

A gyanújeleket csoportosíthatjuk az alábbiak szerint: tünet, elváltozás, megváltozás.
A tünetek a szervezet jelzései, hogy valami nincs rendben. Ajánlatos odafigyelni rájuk, mert ok nélkül nem alakulnak k. Az ok természetesen nemcsak rák, hanem sok egyéb probléma is lehet, kezelésük azonban nem elhanyagolható. Kézenfekvő, hogy egy influenza alatt jelentkező láz esetén senki nem gondol daganatos betegségre, inkább azzal a szemlélettel tanulmányozzuk az alábbi felsorolást, hogy a megmagyarázhatatlan, látszólag ok nélkül jelentkező tünetekről van szó.

Az elváltozás kategóriába soroltuk azokat a gyanújeleket, amelyek láthatók, érezhetők, tapinthatók

A megváltozások kategóriába soroltuk azokat a gyanújeleket, amik valamilyen folyamat megváltozására, a normálistól eltérő jellegzetességeire utalnak (9. táblázat).
A figyelmet érdemlő tünetek, elváltozások és megváltozások összefoglalásaképpen a gyanús jeleket, mint a hét figyelmeztető jelet (10. táblázat) szokás emlegetni, és mindenkinek érdemes jól megjegyezni!

10. táblázat. A hét figyelmeztető jel

a székelési vagy vizelési szokások megváltozása nem gyógyuló seb szokatlan vérzés vagy gennyszivárgás, váladékozás tapintható duzzanatok az emlőben a test más részén állandósuló nyelési nehézség szemölcs vagy anyajegy szemmel látható elváltozása kínzó, makacs köhögés, rekedtség