A rosszindulatú daganatok okozta halálozás egyharmadáért a dohányzás tehető felelőssé. A dohányzás okozza a tüdőrákos halálesetek 90%-át, de szerepet játszik más rákos betegségek kialakulásában is (szájüregi, gégerák, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, hólyagrák, sőt a vese-, méhnyak-, gyomorrák és a leukémia is a szomorú listán szerepel). A dohányzó férfiak esélye, hogy tüdőrákot kapnak 20-szor, a dohányzó nőké 12-szer nagyobb, mint nem dohányzó társaiké. A tüdőrák a vezető rákos halálok a férfiak, második a nők körében, és minden 4 rákos halálozás közül egyért felelős.
A cigarettázás önmagában közvetlenül felelős a teljes évi rákhalálozás mintegy harmadáért Magyarországon, de hozzájárul a tüdőbetegségek, szívbetegségek, agyi érbetegségek és az alacsony születési súly kialakulásához. Növeli a szívbetegség, az agyi érkatasztrófa, a tüdőbetegségek kockázatát is.
A dohányfüst több ezer kémiai anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 60-ról tudjuk, hogy rákkeltő (6. táblázat).

A dohányzással kapcsolatos rákok és a nem rákos betegségek kockázata a teljes élet alatt elszenvedett dohányfüstterheléssel emelkedik; minél többet és minél régebben dohányzik valaki, minél mélyebbre szívja a füstöt, és minél tovább tartja a tüdejében, annál nagyobb a kockázata.
A kockázat csökkenthető a dohányzás abbahagyásával. A kutatások szerint azok, akik 35 éves koruk előtt hagyták abba a dohányzást, kockázatukat 90%-kal csökkentették a dohánnyal kapcsolatos betegségek kifejlődésére. Még a dohányzással 50 éves korukban felhagyók kockázata is jelentősen csökken arra nézve, hogy dohányzással kapcsolatos betegségben haljanak meg. Abbahagyni tehát mindig érdemes!

A light cigaretták gyengébb hatást kelt a szájban és a mellkasban, de a dohányos pont ezért jobban sóvárog a nikotin után, mélyebben szívja le a füstöt nagyobb, erősebb és gyakoribb slukkokkal, vagy néhány plusz cigarettát szív mindennap, hogy elegendő nikotinhoz jusson nikotinéhsége csillapításához. Ez azt jelenti, hogy végül is több kátrányt, nikotint és egyéb káros anyagot lélegzett be, mint amit a cigarettán feltüntettek. Ez azt jelenti, hogy ezek a cigaretták egyáltalán nem jelentnek előnyt, nem "egészségesebbek", mint a nem light termékek, a leszokás elősegítésében sem igazán hatékonyak.

A nemdohányzók kockázata
E káros szenvedéllyel nem csak saját egészségünket veszélyeztetjük, hanem a környezetünkben élőkét is! A cigarettázás által okozott kockázat nem korlátozódik a dohányosokra – a másodlagos dohányfüst (passzív dohányzás) vagyis a környezeti dohányfüst jelentősen fokozza a nemdohányzók kockázatát tüdőrák kifejlődésére.
A környezeti dohányfüst, vagy az úgynevezett másodlagos füst az égő dohánytermékből képződő kétféle füst kombinációja:
– a főfüst, amit a dohányos kifúj,
– a mellékfüst, ami a slukkok között távozik az égő cigarettából, pipából vagy szivarból.
Amikor a cigarettát szívják, a keletkező füst fele mellékfüst, ami alapjában véve ugyanazokat az összetevőket tartalmazza, mint amit a dohányos által belélegzett főfüstben azonosítottak. Bár a füst, aminek a nemdohányzó ki van téve, kevésbé tömény, de úgyszintén rákkeltő hatású (9. ábra).

Mit tehetünk? – A kockázat csökkentése

1. Ne hízzunk el! Az elhízás a méh, az epehólyag, a vese, a gyomor és a vastagbélrák gyakoribb előfordulásával jár. Testömegindex
2. Csökkentsük a zsírfogyasztást! A túlzott zsírfogyasztás növeli az emlő, a vastagbél, és a prosztata rákos betegségeinek kialakulási valószínűségét.
3. Étrendünkben szerepeljen minél több magas rosttartalmú táplálék, őröletlen vagy durva őrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek! (Ezek segítik a bélmozgást, gátolják a székrekedést, így egyes bélbetegségek megelőzésében fontosak.)
4. A helyesen összeállított étrend 58%-a szénhidrát, 12%-a fehérje és maximum 30%-a zsír.
5. Fogyasszunk sok olyan élelmiszert, aminek antioxidáns-tartalma magas! Az antioxidánsok közé tartoznak a béta karotin, a likopin, az A-, C- és E-vitaminok, valamint a flavonoidok.
6. Fogyasszuk előszeretettel a keresztesvirágú zöldségfélék tagjait (káposzta, brokkoli, kelbimbó, karalábé, karfiol). Főleg a tápcsatorna és a légúti rákos betegségek kockázatát csökkentik.
7. Az alkoholfogyasztásban tartsunk egészséges mértéket! Elsősorban májunk védelme, de a szájüregi, a gége és a nyelőcsőrák megelőzése érdekében cselekszünk ilyenkor.
8. Kerüljük a sós, a pácolt, füstölt élelmiszerek fogyasztását! A füstölés során a táplálék a kátrány egy részét magába szívja, ami erős rákkeltő anyag. A füstölés kapcsán a gyomor- és nyelőcsőrák gyakorisága nő.
9. Egészséges táplálékkiegészítő lehet a szója! A szója bőségesen tartalmaz fitoösztrogéneket. Ezek a növényekben megtalálható, az ösztrogénhez igen hasonló szerkezetű vegyületek, melyek ellensúlyozzák a szervezet ösztrogénjeinek egyes káros hatásait. Főleg azoknak a daganatoknak a kockázatát csökkentik, amelyek kialakulásában a női nemi hormonok túlzott hatásának szerepet tulajdonítanak (mellrák, méhrák, petefészekrák, prosztatarák).
10. Lehetőség szerint kerüljük a tartósított élelmiszereket!