Leukémia – talán mind a mai napig a legtöbb félelem kiváltója, a rettegett és rejtélyes halálos kór, amely számos, nagy sikert aratott film forgatókönyvíróját, és sok könyv szerzőjét is megihlette és alkotásra sarkallta. Mindannyian hallottunk már róla ezt azt, de lehet, hogy utánanézni, utánakérdezni sosem mertünk. Talán azért, mert olyan kézzel foghatatlannak tűnik? Nincs kimutatható daganat, csupán a vérvétel eredményének láttán komorul ez orvos arca. Talán ezért gondoljuk azt, hogy még megnevezni sem tudjuk a félelmünk tárgyát, és ettől csak még inkább irtózunk tőle?
A leukémia világszerte a rákos betegségek 3%-áért felelősek. Sajnos a 20 éven aluli korosztályban a rosszindulatú daganatos betegségek fele, az összes gyermekkori rosszindulatú megbetegedés harmada leukémia. Sokan nem tudják ma sem, hogy a leukémia is egy rosszindulatú daganatos betegség, amelynek hátterében lényegében ugyanazok a sejtszinten zajló folyamatok állnak, mint minden eddig tárgyalt rákos folyamatnál. "Amikor egy sejt megbolondul..."– ebben az esetben a csontvelőben élő, vérképző sejtek egyikével történik a szerencsétlen baleset. Ezért is nevezik a leukémiát más néven vérráknak.

A leukémiának számos formája létezik attól függően, a fehérvérsejt fejlődésének melyik stádiumában következi be a kóros átalakulás. Ez azért lényeges, mert a számos leukémia altípus tünetei, a betegség lefolyása, kezelése és várható kimenetele nagyban eltér egymástól.
Megkülönböztetnek akut és krónikus leukémiákat, általánosságban elmondható, hogy az akut leukémia inkábba fiatal, míg a krónikus leukémia inkább a felnőttkor/időskor betegsége.

Veszélyeztető tényezők

A leukémia pontos okát még ma sem ismerjük, a kockázatemelő tényezőkről azonban egyre többet tudunk (23. táblázat).

Tünetek

A leukémia sokáig teljesen tünetmentes lehet, de igen változatos tünetekkel is jelentkezhet. Inkább csak általános tájékozódásképpen említünk néhányat (24. táblázat).