A méhrák a nőkben előforduló második-harmadik leggyakoribb rosszindulatú betegség. A méhtestrák az 55-65 éves, míg a méhnyakrák a 40-45 éves korosztályban a leggyakoribb, de 20 éves kor felett minden életkorban kialakulhat. A fejlett országokban egyre szélesebb körben bevezetett lakossági rákszűréseknek köszönhetően azonban a méhnyakrák gyakorisága folyamatosan csökken, hiszen ezek segítségével a betegséget még a korai, jól gyógyítható stádiumban felismerik.
Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel. Részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget, s a betegek gyakran előrehaladott daganatstádiumban fordulnak először orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye már kisebb!
A petefészek rosszindulatú daganatainak többsége a menopauza után, az 50-70 éves korosztályban fordul elő, ezért részletes ismertetésétől eltekintünk.

A méh és a petefészek rosszindulatú daganatai

A méh rosszindulatú daganatai közül a méhnyakrákkal foglalkozunk részletesebben. Mint ahogy a legtöbb rák, ez sem egyik napról a másikra alakul ki, hanem kóros hámelváltozások egész sora előzi meg, amelyeket rákmegelőző elváltozásoknak neveznek. Akár 10-15 év is eltelhet, mire ezekből az elváltozásokból – számos súlyossági fokozaton keresztül - valódi rosszindulatú daganat alakul ki – mindeközben a betegség nem okoz tüneteket !
A petefészkekből viszonylag gyakran indul ki daganat, de ezek mintegy 75-80%-a jóindulatú elváltozás. Fontos tudni azt is, hogy a petefészkek felszínén különböző méretű, folyadékkal telt tasakok, tömlők alakulhatnak ki, ezeket cisztáknak nevezik. A ciszták nem daganatok, és gyakran kezelés nélkül eltűnnek. Ha mégsem szívódnak fel, vagy növekednek, a nőgyógyász javasolhatja eltávolításukat.
A betegség előrehaladása során mind a méhnyakrák, mind a petefészekrák a szervezet szomszédos szerveire, sőt távoli testrészekre is terjedhet.

Veszélyeztető tényezők

Intenzív kutatások zajlanak a méhnyakrák okainak kiderítésére, és már ma számos olyan tényezőt ismerünk, amelyek igazoltan szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában (18. táblázat). Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a betegség kialakulásában nemi érintkezéssel terjedő vírusfertőzések játszanak szerepet, ezért a szexuális szokások és a nemi úton terjedő kórokozók szerepéről bővebb említést is teszünk.

• A méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli a nemi úton terjedő humán papilloma vírus fertőzés.
• A méhnyakrák kialakulását akár másfél évtizedig rákmegelőző állapot, a hámfelszín fokozatos, kóros elváltozása előzi meg.
• A rákmegelőző állapot és a méhnyakrák is idejében felismerhető és gyógyítható, a rendszeresen, évente végzett, citológiai vizsgálattal egybekötött nőgyógyászati szűrővizsgálat segítségével.
• A rendszeres szűrővizsgálat minden, jelenleg vagy korábban szexuálisan aktív, 18 év feletti nőnek ajánlott.
• A méhnyakrák csak előrehaladott állapotban okoz tüneteket.
• A petefészek gyakori, jóindulatú betegsége a petefészekciszta.
• A 31. ábra – A női nemi szervek rosszindulatú daganatai –segítségével tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat a női nemi szervek rosszindulatú daganatai kapcsán.