A
méhrák a nőkben előforduló második-harmadik leggyakoribb
rosszindulatú betegség. A méhtestrák az 55-65 éves,
míg a méhnyakrák a 40-45 éves korosztályban a leggyakoribb,
de 20 éves kor felett minden életkorban kialakulhat.
A fejlett országokban egyre szélesebb körben bevezetett
lakossági rákszűréseknek köszönhetően azonban a
méhnyakrák gyakorisága folyamatosan csökken, hiszen
ezek segítségével a betegséget még a korai, jól
gyógyítható stádiumban felismerik.
Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos
a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel.
Részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a
betegséget, s a betegek gyakran előrehaladott daganatstádiumban
fordulnak először orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye
már kisebb!
A petefészek rosszindulatú daganatainak többsége
a menopauza után, az 50-70 éves korosztályban fordul
elő, ezért részletes ismertetésétől eltekintünk.
A méh és
a petefészek rosszindulatú daganatai
A méh rosszindulatú daganatai közül a méhnyakrákkal
foglalkozunk részletesebben. Mint ahogy a legtöbb
rák, ez sem egyik napról a másikra alakul ki, hanem
kóros hámelváltozások egész sora előzi meg, amelyeket
rákmegelőző elváltozásoknak neveznek. Akár 10-15
év is eltelhet, mire ezekből az elváltozásokból
– számos súlyossági fokozaton keresztül -
valódi rosszindulatú daganat alakul ki – mindeközben
a betegség nem okoz tüneteket !
A petefészkekből viszonylag gyakran indul ki daganat,
de ezek mintegy 75-80%-a jóindulatú elváltozás.
Fontos tudni azt is, hogy a petefészkek felszínén
különböző méretű, folyadékkal telt tasakok, tömlők
alakulhatnak ki, ezeket cisztáknak nevezik. A ciszták
nem daganatok, és gyakran kezelés nélkül eltűnnek.
Ha mégsem szívódnak fel, vagy növekednek, a nőgyógyász
javasolhatja eltávolításukat.
A betegség előrehaladása során mind a méhnyakrák,
mind a petefészekrák a szervezet szomszédos szerveire,
sőt távoli testrészekre is terjedhet.
Veszélyeztető tényezők
Intenzív kutatások zajlanak a méhnyakrák okainak
kiderítésére, és már ma számos olyan tényezőt ismerünk,
amelyek igazoltan szerepet játszanak a méhnyakrák
kialakulásában (18. táblázat). Egyre több bizonyíték
szól amellett, hogy a betegség kialakulásában nemi
érintkezéssel terjedő vírusfertőzések játszanak
szerepet, ezért a szexuális szokások és a nemi úton
terjedő kórokozók szerepéről bővebb említést is
teszünk.
| 18.
táblázat. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát
növelő tényezők |
| Szexuális
szokások |
18 éves kor előtti szexuális
élet, sok partnerrel folytatott szexuális kapcsolat
|
| Vírusok |
Humán papilloma vírus (HPV) |
| Dohányzás |
A hatás oka és pontos folyamata
ismeretlen, de a kockázat az elszívott cigaretták
Számával párhuzamosan emelkedik, tehát függ
a naponta elszívott cigaretták,
és a dohányos évek számától. |
| Legyengült immunrendszer |
A test saját védekező rendszere,
az immunrendszer legyengült állapota (például
szervátültetés vagy AIDS betegség esetén) fokozza
a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. |
| Hormonális fogamzásgátlók |
Nem bizonyított, hogy a tabletta
méhnyakrákot okozna, de a lehetséges kockázat
Fennállása miatt a fogamzásgátlót szedőknek
érdemes évente citológiai vizsgálatot
Végeztetniük. |
|
Ciszta:
Folyadékkal telt tasak vagy üreg.
Citológiai vizsgálat: Mintavétel
a méhnyak sejtjeiből, mikroszkópos vizsgálat céljából.
Olyan elváltozások felfedezésére használják, melyek
rákos típusúak vagy rák kialakulásához vezethetnek,
de a vizsgálat mutathat nem rákos eltéréseket, például
fertőzést vagy gyulladást is.
Fogamzásgátló tabletta: Hormontartalmú
tabletta, amely a petefészkek nyugalomba helyezésével,
az ovuláció gátlásával fejti ki a fogamzásgátló hatását.
Menopauza: Változókor. A női nemi
hormonok termelése és a menstruációs ciklus fokozatosan
megszűnik.
Ösztrogén: A női nemi jelleg kialakulásáért
és fenntartásáért felelős nemi hormon.
Progeszteron: Női nemi hormon, amelynek
termelődése biztosítja a pete beágyazódását, a méhlepény
kialakulását és a terhesség kiviselését. |